1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
A párban tartott hullámosoknak jobb, ha nagy kalitban (legalább 65-70 cm hosszúságú) vannak, mintha naponta végigkergetik őket a lakásban visszaköltöztetés céljából. Ha párban vannak egymással foglalkoznak, így a tanítás esélye meglehetősen szerény. A vad hullámospapagájok elsősorban magvakkal, zöld növényi részekkel táplálkoznak. Vagyis a változatos összeállítású magkeverék (felkínálható vízben puhítva, illetve csíráztatva is) mellett fűfélék, kétszikű gyomok levele, bugája, félérett kalászos termések, alkalmanként lágyeleség, szeletke alma etethető velük. A túletetéssel vigyázzon, mivel hajlamosak az elhízásra.
Kedves Kriszta! Állatorvosnak kellene látnia a szemölcsöt. Ha zavarja, vérzik, akkor műtétet igényel. A kezelést nem javasolom. Üdvözlettel. Dr Fekete Richard
Habár más oka is lehet, valószínűleg fél a kutya. Javaslatunk: Pórázon kéne sétáltatni a kutyát (ha eddig nem azon tették), és minden kitámadáskor egyszerűen meg kell fordulni és az ellenkező irányba elindulni tovább sétálni. Nem kell sem büntetni, sem megszidni a kutyát. Egyszerűen elindulunk a másik irányba vele. Természetesen ennél jóval összetettebb probléma is lehet a háttérben, ezért meg kell figyelni a kutya viselkedését és testtartását: hogyan tartja a farkát (fölemeli-e, behúzza-e maga alá?), borzolja-e a hátán a szőrt? Az ilyen és ehhez hasonló viselkedési jelek azok, melyek többet árulnak el a viselkedés hátteréről és okáról. Előfordulhat az is, hogy a kutya gazdája fél esetleg bizonyos fajta kutyáktól vagy emberektől vagy helyzetektől, melyeket a kutya észlel, érzékel és ezért lép fel támadólag – védelmezvén a gazdáját. Továbbá javasoljuk azt is, hogy egy napra „zárja ki a kutyát a falkából”. Alkalmazza a Hogyan legyek falkavezér című cikkben leírtakat. Közben figyelje meg, hogy hogyan reagál az eb erre. Ez is sokat elárul a megugatás vagy kitámadás hátteréről. Amennyiben a fentiek betartása ellenére egy héten belül nem változik a kutya viselkedése, kérjük, jöjjön el az ebbel az iskolába, hogy a kettejük kapcsolatát, a kutya viselkedését (hogyan viszonyul a gazdájához, hogyan reagál más emberekre és kutyákra, stb.) meg tudjuk figyelni és személyre szabott, pontos tanácsokkal tudjuk ellátni a gazdit.
Szerintem is ki kellene kérni más állatorvos véleményét. Mik jöhetnek szóba? Ízületi betegségek (arthrosis pld.), gerinc meszesedés, porckorongsérv, Lyme-kór pld. Úgyhogy jó lenne röntgen- és vérlabor-vizsgálat (beleértve Lyme-tesztet, ha nem oltott ellene). A kezelés ezek alapján javasolt. Dr Fekete Richard
Javasolnám, hogy keressenek fel állatorvost és ne házilag próbálkozzanak. Ez egy olyan probléma, amivel néha még a szakszerű beavatkozással, kezeléssel is nehéz eredményre jutni. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy egy pici darab idegentest van az ujja között a bőr alatti szövetekben.