1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
A madár szelídítése előreláthatólag még sokhetes procedúra lesz. A kézbevételt csak a nagyon szelíd madarak tűrik, általában már az is nagy eredmény,ha megállnak az ember kezén, illetve elüldögélnek a vállán. Ha már megszokta az új helyét, akkor kedvenc eleségének kínálgatásával lehet legkönnyebben elnyerni a bizalmát. A kiengedés, reptetés kerülendő, míg a nimfa meg nem szelídül. A különféle szelídítési, csalogatási "fortélyokról sok leírás, publikáció jelent már meg a neten is. javaslom olvasgasson olyan fórumokat mint pl. az alábbi: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9038540&la=58554082
Tisztelt Kérdező! Feltehetően két külön problémáról van szó. A kóros soványság hátterében lehetnek paraziták vagy a hasnyálmirigy alulműködése miatt kialakuló emésztőenzim hiány, és még egy sor más, ritkábban előforduló betegség. Az elkülönítésükhöz bélsárvizsgálat, vérvizsgálat és hasi ultrahangos vizsgálatra egyaránt szükség lehet. A sántításnál kérdés, hogy csak a hátsó lábakra sántít felváltva, vagy időnként az elsőkre is. Az utóbbi esetben valószinűbb, hogy csonthártya gyulladás, amely nagytestű kutyák esetében 6-24 hónapos kor között a leggyakoribb. Ha csak a hátsó lábakon jelentkezik, akkor az izületek rendellenes fejlődése (dysplazia) áll az első helyen, de még egy sor betegséget ki kell zárni, amelyhez egyrészt neurológiai, másrészt röntgenvizsgálat is szükséges lehet. Forduljon állatorvosához, aki az állkat vizsgálata után sokkal pontosabb tájéloztatást tud adni. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán, Állategészségház, Vértesszőlős
Kedves Ilona! Mindenképpen konzultáljon állatorvosával!
Üdvözlöm! Általában a vitaminhiány jele! Az élelem visszautasítás szokott még kísérő tünetként megjelenni. A foltokat lehet ecsetelni antibiotikummal (pl.: Betadine) és nagyobb adag D3 vitamint adni neki! Ha a kezelés ellenére nem javul két-három héten belül, akkor vigye el orvoshoz! Mindig adjon neki vitamin-keveréket (pl.: Baefar, Korvimin).
Kedves Lilla, a következő cikkeinket ajánljuk szíves figyelmedbe: Barackon múlhat az életünk! Milyen gyümölcsöket adhatunk a kutyának? Csoki, mazsola, pezsgő? Ne mérgezd meg a kutyád!