1801. Vitorlaszárnyú holdhal (African Moony)
A vitorlaszárnyú holdhal (Monodactylus sebae) a nyugat-afrikai vizek torkolatából, mangrove erdőkből származik. Rombusz alakú, farokúszója hosszabb, mint a holdhalé (Monodactylus argenteus).
A vitorlaszárnyú holdhal (Monodactylus sebae) a nyugat-afrikai vizek torkolatából, mangrove erdőkből származik. Rombusz alakú, farokúszója hosszabb, mint a holdhalé (Monodactylus argenteus).
A tetraodon lineatus nílusi vagy zenekari gömbhal néven is ismert, az afrikai édesvízi tavakból, folyókból származik, és nagyon nagyra megnő.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
Ünnepeljük meg kutyánk szülinapját! Lehet, hogy a kutyának készült tortát mi nem kóstolnánk meg, de neki biztosan ízleni fog. És ne felejtsünk el énekelni sem a szülinapi bulin!
Húsvét után az állatkertek, menhelyek, illetve parkok, erdők megtelnek megunt nyuszikkal - és ez így megy évről évre, hiába fogadkozik a legtöbb szülő, hogy aztán nem engedi, hogy a gyerekei pár nap elteltével megfeledkezzenek az etetésről, almozásról.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.