1861. Miért nyalogatják a kutyák a kezünket?
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
Habár a kutyaféléknél az osteosarcoma a daganatos megbetegedések 5%-áért felelős, mégis 80-90%-ban a rosszindulatú betegségek kapcsolatban állnak a csonttal. Ez a betegség a nagyobb méretű kutyáknál fordul elő gyakrabban. Az osteosarcoma egy agresszív rá
Az állatokkal foglalkozó orvostudomány történetében sugárkezeléssel legelőször a huszadik század elején próbálkoztak. Az elmúlt 50 év során ez a kezelés sokat fejlődött. A szövetkórtan, az MRI és a CT vizsgálatok segítségével mostmár pontos diagnózisokat lehet felállítani a daganatok típusáról és helyzetéről. Az új technológiák növelték a sugárkezelések hatékonyságát és csökkentették a lehetséges mellékhatásokat.
Daganatok szempontjából az öregebb és érintetlen kanok esetében (kasztrálatlan) a leggyakoribb a heredaganat. Összességükben ezeknek a száma nem túl magas, mivel legtöbben ivartalanítják kutyájukat. Viszont a nem ivartalanított kutyák esetében ez a megbetegedés igen gyakori.
Néhány évvel ezelőtt egy fővárosi állatorvosi klinika dolgozói nagyon szomorú és szívszorongató esettel találkoztak. Egyik nap egy kilenctagú család jelent meg a klinikán, és amikor bevitték jó öreg, Pál névre keresztelt cocker spánieljüket, mindegyikük arcán bánat ült, mert úgy gondolták, ez volt a kutyájuk utolsó útja.
Ha a papagáj hozzá van szokva hosszabb repülésekhez és így tapasztalható (hallható) a szörtyögés, akkor kóros is lehet, ugyanis idült jellegű légzőszervi elváltozásoknál előfordulhat a légzsákokban lerakodott és onnan felszakadozó váladék okozhatja ez a tünetet, főleg ha a repülés után "elerőtlenedik" is. Viszont ha nem szokott sokat röpködni, néha-néha "kiszabadul" és így hallható a szörtyögés, nem tekinthető kórosnak. Ezek alapján aggasztónak találja az állapotát állatorvossal vizsgáltassa ki alaposan.
Hullámos papagájok egészen szélsőséges hőmérsékletek között is meg tudnak élni, de ehhez az kell, hogy fióka koruk óta ki legyenek téve a hideg vagy a meleg hőmérsékletnek, illetve egy hosszú és fokozatos szoktatás szükséges. A megfelelő odúra viszont mindig szükség van. Felnőtt madarat, akit azelőtt csak lakásban tartottak nyugodtan ki lehet tenni nappalra már tavasszal is (ha jó idő van, tehát kb. 20-25 fok) és persze nyáron. Nagyon figyelni kell azonban arra, hogy ne kerüljön szeles, huzatos helyre (megfázhat!!), és mindig legyen árnyékos terület is a kalitkában, hogy el tudjon bújni a forró napsugarak elől. Nyáron kis fürdető tálkát is célszerű kirakni, mert sok papagáj imád fürdőzni. A nyári meleg éjszakákat is kint töltheti, persze ügyelni kell az esetleges macska vagy egyéb ragadozók támadására, viharokra stb.
Jó tartási körülmények esetén nálunk a nimfapapagájok általában 15-18 évig élnek. Néha azonban "matuzsálem korú", 19-25 éves példányokkal is találkozhatunk. Bővebben itt: Nimfapapagáj, akár évtizedekre is a társad lehet
Elképzelhető, hogy valami rossz élmény érte, azért csíp újabban. A papagájok nevelése nagyon-nagyon sok türelmet és gyengédséget igényel, egy hirtelen mozdulat, vagy bármi amitől megijedhet, hosszú időre hátráltathatja a szoktatást. A kézhez szoktatás menete egyébként: kézből etetés - hassimogatás - ujjra ültetés - fejsimogatás, stb. De mindez nagyon hosszú időt és türelmet igényel.
A tenyésztést kb. 9 hónapos korban ideális elkezdeni, kb. ekkorra lesznek tenyészérettek a hullámos papagájok. Ha ekkorra sem raknak tojást annak számtalan oka lehet (pl. nem megfelelő tartás (odú!, kalitkaméret, hőmérséklet, nyugalom), takarmányozás (ásványi anyagok, vitaminok), párválasztás, stb.).