1861. Miért nyalogatják a kutyák a kezünket?
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
Habár a kutyaféléknél az osteosarcoma a daganatos megbetegedések 5%-áért felelős, mégis 80-90%-ban a rosszindulatú betegségek kapcsolatban állnak a csonttal. Ez a betegség a nagyobb méretű kutyáknál fordul elő gyakrabban. Az osteosarcoma egy agresszív rá
Az állatokkal foglalkozó orvostudomány történetében sugárkezeléssel legelőször a huszadik század elején próbálkoztak. Az elmúlt 50 év során ez a kezelés sokat fejlődött. A szövetkórtan, az MRI és a CT vizsgálatok segítségével mostmár pontos diagnózisokat lehet felállítani a daganatok típusáról és helyzetéről. Az új technológiák növelték a sugárkezelések hatékonyságát és csökkentették a lehetséges mellékhatásokat.
Daganatok szempontjából az öregebb és érintetlen kanok esetében (kasztrálatlan) a leggyakoribb a heredaganat. Összességükben ezeknek a száma nem túl magas, mivel legtöbben ivartalanítják kutyájukat. Viszont a nem ivartalanított kutyák esetében ez a megbetegedés igen gyakori.
Néhány évvel ezelőtt egy fővárosi állatorvosi klinika dolgozói nagyon szomorú és szívszorongató esettel találkoztak. Egyik nap egy kilenctagú család jelent meg a klinikán, és amikor bevitték jó öreg, Pál névre keresztelt cocker spánieljüket, mindegyikük arcán bánat ült, mert úgy gondolták, ez volt a kutyájuk utolsó útja.
Főleg törpenyulaknál gyakori az úgynevezett "spay-leg" (magyarul: lábszétcsúszás) szindróma, ami a hátsó lábak különböző mértékű bénultságával jár. Innen a távolból persze nem vagyok biztos benne, hogy erről van szó, de ha igen, akkor sajnos nem sok javulásra lehet számítani. Mindenképpen ajánlanám azért, hogy mutassák meg személyesen is állatorvosnak, hátha mégis más van a probléma hátterében.
Sajnos nem fog visszanőni.
Valószínűleg halpenész lehet, de távolból pontosan nem lehet megállapítani. Ha vattaszerűek a pöttyök, akkor valószínűleg halpenész! Kezelni Sera termékekkel lehet.
Sajnos a kutyák nem tesznek különbséget az idegen és a saját kölykök között. Még az anya kutya is elmarja maga mellől a kölykeit, ha már terhesek a számára. A kan kutyák még fokozottabban agresszívek a fiatal kutyákkal, mert riválist látnak bennük, és sajnos a koruk miatt még nehezebben tűrik a fiatalokat. Én azt javaslom, ne engedje össze a kiskutyákkal, mert a kölykök fejlődésében mély nyomot hagyhat az egyenlőtlen és igazságtalan verekedés. Külön foglalkozzon az idős kutyával és legyen hozzá türelmes, a kölyköket pedig kutyaiskolába vagy kutyaoviba vigye szocializálódni.
Az aranyhalak végleges nagyságát bizony nagyban befolyásolja, hogy mekkora helyen vannak, illetve mekkora az úszóterük. A közönséges aranyhalak (Carassius auratus) megnőhetnek tóban akár 30 centiméterre is, de akváriumban - ha nem is sokkal - de alulmaradnak, és végleges méretük kb. 20-25 centiméterre tehető! A különböző kitenyésztett fajták sokkal kisebbek maradnak, ezért a teleszkópszemű aranyhalak maximális mérete 14-15 centiméterre tehető! Az aranyhalak életkora - körülményektől és fajtól függően - kb. 4-5 évtől akár 10-15 évre tehető. Minél hidegebb a vizük, azaz 15 és 20°C közötti ez a hőmérséklet, akkor életciklusuk lelassul, és a szokásosnál tovább élhetnek.