1861. Miért nyalogatják a kutyák a kezünket?
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
Habár a kutyaféléknél az osteosarcoma a daganatos megbetegedések 5%-áért felelős, mégis 80-90%-ban a rosszindulatú betegségek kapcsolatban állnak a csonttal. Ez a betegség a nagyobb méretű kutyáknál fordul elő gyakrabban. Az osteosarcoma egy agresszív rá
Az állatokkal foglalkozó orvostudomány történetében sugárkezeléssel legelőször a huszadik század elején próbálkoztak. Az elmúlt 50 év során ez a kezelés sokat fejlődött. A szövetkórtan, az MRI és a CT vizsgálatok segítségével mostmár pontos diagnózisokat lehet felállítani a daganatok típusáról és helyzetéről. Az új technológiák növelték a sugárkezelések hatékonyságát és csökkentették a lehetséges mellékhatásokat.
Daganatok szempontjából az öregebb és érintetlen kanok esetében (kasztrálatlan) a leggyakoribb a heredaganat. Összességükben ezeknek a száma nem túl magas, mivel legtöbben ivartalanítják kutyájukat. Viszont a nem ivartalanított kutyák esetében ez a megbetegedés igen gyakori.
Néhány évvel ezelőtt egy fővárosi állatorvosi klinika dolgozói nagyon szomorú és szívszorongató esettel találkoztak. Egyik nap egy kilenctagú család jelent meg a klinikán, és amikor bevitték jó öreg, Pál névre keresztelt cocker spánieljüket, mindegyikük arcán bánat ült, mert úgy gondolták, ez volt a kutyájuk utolsó útja.
Vajon mióta tart ez az állapot és minden evés után hány? Mindenképpen állatorvoshoz kelllene vinni a kutyát, hiszen a tartós, minden evés után jelentkező hányás nagyon komoly betegség tünete is lehet.
Nem akadálya a szoros barátság a pároztatásnak, és a természetes párzást általában ők önállóan megoldják.
Ezek a férgek valószínűleg az élő eleséggel vagy valamilyen berendezési tárgyal lett behurcolva. A halakra valószínűleg nem veszélyesek. Érdemes megpróbálni a "Sera baktopur direct" nevezetű készítményt, amely esetleg megoldást nyújthat.
Mindkettő a kisméretű óriáskígyók közé tartozik, a kifejlett zöld fapiton kb. 180 cm, a kifejlett szivárványos boa kb. 120-160 cm hosszú. A zöld fapiton magas terráriumot igényel egy függőlegesen behelyezett több ágú fával (fánlakó életmódja miatt), a szivárványos boa inkább talajlakó, így számára a nem túl magas, inkább hosszabb terrárium felel meg. Kis testhosszuk miatt nem nagy a helyigényük. Ezek a kistermetű óriáskígyók nyugodt természetük miatt alkalmasak arra, hogy egy kamasz gyermek gondozza őket, természetesen hozzáértő szülő felügyelete mellett. Én inkább a szivárványos boát ajánlanám kezdésként, rövidebb testhossza és könnyebb tartása miatt. A terráriumban tartott kígyók egyáltalán nem igénylik, hogy élőhelyükről kivegyék és dédelgessék őket, sőt ha ez gyakori, akkor a folyamatos stressz a kígyó egészségét is veszélyezteti!
A halakból valószínűleg ürülék távozott, tehát aggodalomra semmi ok.