Háziállat.hu | Keresés -

Cikkek (7376)

373

374

1861. Miért nyalogatják a kutyák a kezünket?

A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!

Részletek

1862. Osteosarcoma (csontrák) a kutyáknál

Habár a kutyaféléknél az osteosarcoma a daganatos megbetegedések 5%-áért felelős, mégis 80-90%-ban a rosszindulatú betegségek kapcsolatban állnak a csonttal. Ez a betegség a nagyobb méretű kutyáknál fordul elő gyakrabban. Az osteosarcoma egy agresszív rá

Részletek

1863. Sugárterápia kutyáknál

Az állatokkal foglalkozó orvostudomány történetében sugárkezeléssel legelőször a huszadik század elején próbálkoztak. Az elmúlt 50 év során ez a kezelés sokat fejlődött. A szövetkórtan, az MRI és a CT vizsgálatok segítségével mostmár pontos diagnózisokat lehet felállítani a daganatok típusáról és helyzetéről. Az új technológiák növelték a sugárkezelések hatékonyságát és csökkentették a lehetséges mellékhatásokat.

Részletek

1864. Kutyáknál előforduló heredaganatok

Daganatok szempontjából az öregebb és érintetlen kanok esetében (kasztrálatlan) a leggyakoribb a heredaganat. Összességükben ezeknek a száma nem túl magas, mivel legtöbben ivartalanítják kutyájukat. Viszont a nem ivartalanított kutyák esetében ez a megbetegedés igen gyakori.

Részletek

1865. Glaukóma, azaz zöldhályog a kutya szemén: tünetek és kezelés

Néhány évvel ezelőtt egy fővárosi állatorvosi klinika dolgozói nagyon szomorú és szívszorongató esettel találkoztak. Egyik nap egy kilenctagú család jelent meg a klinikán, és amikor bevitték jó öreg, Pál névre keresztelt cocker spánieljüket, mindegyikük arcán bánat ült, mert úgy gondolták, ez volt a kutyájuk utolsó útja.

Részletek

373

Dr. Haziállat (10247)

185

921. Lehet, hogy a fertőzésére kapott gyógyszere miatt nem akar enni a vizslám?

Egyrészt 5 nap alatt nem fog csontsovánnyá fogyni, másrészt a nem evésnek több oka is lehet. Például az alapbetegség ("fertőzés") és ritkábban gyógyszermellékhatás (kevéssé tartom valószínűnek). De ilyen esetekben mindig az a legtutibb megoldás, ha visszaviszik a kezelőorvoshoz! Többet mondani már sarlatánság lenne részemről :)

Részletek

922. Mivel tegyem kismacskáim szervezetét ellenállóvá a téli hideggel szemben?

Hát... Mondjuk valami fagymentes, huzatmentes, száraz és kényelmes - a gazdi számára gondolatilag is nyugodt éjszakát garantáló - cicaházzal, ahova be tudnak húzódni az időjárás viszontagságai elől. Vannak egyéb immunerősítő készítmények is (Minera cseppek, Vetri DMG), de ezek a hideg ellen nem védenek. Ezenk kívül oltásokkal ajánlatos védekezni (3 hónapos korban kell kezdeni) a gyakori fertőző betegségek ellen.

Részletek

923. Találtunk egy kicsi gyíkot az irodában. Ha kitesszük, elpusztul a télen?

Nehéz kérdés, hogy mi lenne a jó. Télen a gyíkok bebújnak védett helyekre, sziklák közé, és ott telelnek. Valószínűleg véletlenül került be az irodába. Szerintem tavaszig nem tudnák élve tartani, kaját sem fogadna el, de ha kiteszik a hidegbe, lehet, hogy megdermed hirtelen. Talán egy melegebb és naposabb napon kellene megpróbálni kiengedni, valami jó sziklás területen.

Részletek

924. Fekete alapon vékony fehér csíkos algázóim bőrbetegség miatt fakulnak?

A különböző halbetegségeknél a tünetek nagy része általános: csak arra hívja fel a figyelmet, hogy valami nincs rendben a szervezetben, ezért hangsúlyozzuk a megtekintésen alapuló klinikai fizikális vizsgálat mellett, annak kiegészítőjeként a halkórtani intézeti vizsgálat fontosságát. Az általános tünetek közül lényegesebbek a szem opálossága, a szapora légzőmozgások, az elálló kopoltyúfedők, az úszók homályossága, nyálkásodása, szakadozottsága, a különböző foltok megjelenése a testen, a pikkelyek "borzoltsága". A kérdés megközelítése több oldalról lehetséges: a baktériumos és vírusos betegségek (pl. Aeromonas- és Pseudomonas-fajok, DNS-vírusok stb.) akváriumi halak között viszonylag ritkábban, tartási problémákkal párosulva fordulnak elő. A gombák és algák minden vízben előfordulnak, időszakos megszaporodásuk elsődleges, de más ártalmakkal (pl. mechanikus sérülésekkel) együtt is betegségeket, elhullást idézhetnek elő. A paraziták a természetben széles körben elterjedtek. Akváriumokba ritkábban kerül be élősködő, de itt igen kedvező feltételekre talál a feldúsuláshoz, tehát egy-egy fertőzött hallal egész állományunkat fertőzhetjük igen rövid idő alatt. A külső parazitákkal fertőzött hal gyakran szabad szemmel látható jellegzetes foltosságot mutat, uszonyai opálosak, összehúzottak, hasadozottak, esetenként vérzésesek. Gyakori az aljzathoz való dörzsölődés, hirtelen mozdulatok vagy az akvárium fenekén való mozdulatlan állapot. Ha a környezeti tényezők eltérnek az optimálistól, tömeges megbetegedések, halelhullások jelentkezhetnek. Ezeknek a hibáknak kiküszöbölése akvárium viszonyok között sokkal egyszerűbb (pl. vízcsere), mint tógazdasági haltenyésztésben. A megfázás, az oxigénhiány szintén jelentkezhet halványabb színintenzitásban, az úszók jellegzetes tartásában, súlyosabb esetekben fulladásban. Az Országos Állategészségügyi Intézet Hal- és Méhegészségügyi Osztálya (Budapest XIV., Tábornok u. 2.) rendelkezésére áll az akvaristáknak, ha előzőleg a területileg illetékes állatorvoshoz fordultak. Az intézet szakemberei az állatorvos kísérőiratával behozott, lehetőleg még élő, beteg vagy elhullott halakból általában azonnal diagnózist tudnak mondani a halélősködők vonatkozásában. Egyéb betegségek esetén a kiegészítő vizsgálatok elvégzése után levélben értesítik az állatorvoson keresztül a tulajdonost. Az értesítés kiterjed a javasolt kezelésre is.

Részletek

925. Fiatal királypitonom sokszor leesik mászkálás közben...

Érdemes lenne megfigyelni a királypitonod éjszakai aktív viselkedését, hiszen nehogy a valódi egyensúlyzavar helyett a jellegzetes védekezési viselkedése járjon zavaró hanghatással. A jellegzetes védekezési viselkedése a labdává gömbölyödés, amikor fejét és nyakát szorosan a gyűrűk közé dugja. Ebben a helyzetben szinte teljesen reakció nélkül lehet görgetni, tologatni a kígyót. Sok más faj is használja a passzív védekezésnek ezt a módját, de csak kevesen fejlesztették ilyen tökéletes szintre. A megfigyeléshez viszont virrasztás szükséges, és a következőket szükséges kórelőzményi adatként papírra jegyezni: rendszeres-e az egyensúly elvesztése, a farkával kapaszkodik-e a kígyó és csak a test elülső részén veszíti el az egyensúlyát, vagy éppen fordított a helyzet, milyen magasságban következik be a "lepottyanás", próbál-e korrigálni az állat esése közben, amikor a talajra ér, rögtön tudja-e rendezni testhelyzetét, nem látszik-e a viselkedésén tudatzavar, stb. Az egyensúlyozás szervrendszerét ért fertőzések (baktériumok, vírusok, esetleg paraziták) szintén kiválthatják a helyzetérzékelés zavarát, annak ellenére, hogy az általános állapot megtartott, bágyadtság, étvágytalanság nem jelentkezik. Az utóbbi általános tünetek jelentkezése esetén azonban állatorvosi gyógyszeres kezelés válik szükségessé.

Részletek

185