1861. Miért nyalogatják a kutyák a kezünket?
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
Habár a kutyaféléknél az osteosarcoma a daganatos megbetegedések 5%-áért felelős, mégis 80-90%-ban a rosszindulatú betegségek kapcsolatban állnak a csonttal. Ez a betegség a nagyobb méretű kutyáknál fordul elő gyakrabban. Az osteosarcoma egy agresszív rá
Az állatokkal foglalkozó orvostudomány történetében sugárkezeléssel legelőször a huszadik század elején próbálkoztak. Az elmúlt 50 év során ez a kezelés sokat fejlődött. A szövetkórtan, az MRI és a CT vizsgálatok segítségével mostmár pontos diagnózisokat lehet felállítani a daganatok típusáról és helyzetéről. Az új technológiák növelték a sugárkezelések hatékonyságát és csökkentették a lehetséges mellékhatásokat.
Daganatok szempontjából az öregebb és érintetlen kanok esetében (kasztrálatlan) a leggyakoribb a heredaganat. Összességükben ezeknek a száma nem túl magas, mivel legtöbben ivartalanítják kutyájukat. Viszont a nem ivartalanított kutyák esetében ez a megbetegedés igen gyakori.
Néhány évvel ezelőtt egy fővárosi állatorvosi klinika dolgozói nagyon szomorú és szívszorongató esettel találkoztak. Egyik nap egy kilenctagú család jelent meg a klinikán, és amikor bevitték jó öreg, Pál névre keresztelt cocker spánieljüket, mindegyikük arcán bánat ült, mert úgy gondolták, ez volt a kutyájuk utolsó útja.
A rácspadozat (különösen a dróthálós megoldás) a nyulak talpának sérülését, talpfekélyt okozhat. Nem is olyan rég a gazdasági célból tartott (vágónyúl) állatokat jobbára rácspadlós ketrecekben tartották (vélhetően ma is sok helyen van ilyen). A megfelelő méretű rácsok kevésbé veszik igénybe a talp bőrét, mint a dróthálós, házilagos megoldások. Ilyen ketrecekben a lábvégek sérülésének csökkentése érdekében ún. "pihenődeszkát" helyeztek el, hogy az állatok pihentetni tudják a lábukat. Más esetben a ketreceknek csak egy részét rácsozták (drótozták) Manapság állatvédelmi megfontolásból valamennyi állatfaj esetében megszűnőben van a rácspadozaton tartás. Kérdéséből arra következtetek, hogy a nyulai nem a drótháló felett ürítenek székletet, hanem a nem hálós felületen. Minden bizonnyal arról van szó, hogy nem szívesen vannak a dróthálón, és inkább a zárt padozatú részen tartózkodnak. Valószínűleg a drótháló vastagsága (vékonysága), illetve az adott rácsméret az oka, hogy nem a kívánt helyre ürítenek. Magam a teli padlós tartási mód mellett voksolnék, bár kétségkívül több munkával, takarítással (napi rendszerességgel) jár, de az állatok számára komfortosabb életfeltételeket biztosít. Kompromisszumos megoldás lehet, ha a drótháló helyett szélesebb, lapos járófelületű "lécrácsot" (fából, műanyagból vagy fémből is lehet) alkalmaznak, melyek kevésbé veszik igénybe a talpat, mint a drótháló.
A kutya és az apukája viszonyát csak is az Apukája tudja lassú, türelmes szoktatással jobbá tenni. Az etetéssel, közös játékkal és minden egyéb, a kutya számára pozitív élményt jelentő dologgal tudatosítani kell a kutyában, hogy az Apukájától a kellemetlen élményt jelentő injekciókon kívül, kellemes és jó dolgokat is jelenthet.
Valószínűleg nem talál a kölyköknek megfelelően nyugodt, biztonságos helyet az udvaron.Ettől még megmaradhatnak a kiscicák. Próbáljanak neki garázsban vagy más melléképületben helyet készíteni,
Valószínűleg a nem megfelelő étrend lehet a hasmenés oka. A táplálékát kéne felülvizsgálni! Ha vízi teknős, akkor nagyon fontos, hogy a táplálékának a 80 %-a hal legyen és a maradék 20 %-ban adhatunk: fagyasztott csigát, néha szopós egeret, lisztkukacot (ezt módjával), pulyka, csirke hús csíkokat. A vízi teknősök a növényi eredetű táplálékot is nagyon szeretik, ez lehet saláta és egyéb vizi növény. Ezek mellet adhat még a kereskedésekben kapható, különböző szárított táplálékot is. A szárazföldi teknősöknél: saláta, paradicsom, dinnye, néha gyümölcs, de a kertben a legjobb tartani, hadd´ legeljen füvet és egyéb különböző növényeket. A problémára megoldás lehet a táplálékba kevert széntabletta, de az alma és a banán is enyhíti a tüneteket. A szén biológiailag is "átszűri" az emésztőrendszert. Az étrendre nagyon oda kell figyelni, megtalálni a vitamin és tápanyag-utánpótlás egészséges egyensúlyát. Ha a tünet nem enyhül egy-két héten belül, -a széntabletta ellenére- akkor azonnal állatorvoshoz kell vinni a teknőst!
8 hónapos korban kezdődő tüzelés tényleg korai, de előfordulhat akár 5-7 hónapos korban is. A vadászgörény nőstényeket 9 hónapos kortól illetve az első tüzelés megjelenésétől kezdve tekintjük ivarérett felnőtt állatnak. Főleg lakásban tartott görényeknél gyakoribb, hogy kölyök korban kezdődik a tüzelés. Ilyenkor az állatorvosok tüzelés elmulasztás miatt hormon injekciót szoktak javasolni vagy elkötött, nem nemző képes hímmel, tüzelés elmulasztást, mivel 5-8 hónapos korban a kölyök még fejlődésben van. Az első hormon injekció ezért ebben az esetben szükséges volt, hatására elmúlt a tüzelés és álvemhesség lépett fel melynek időtartalma akárcsak a vemhességnél 42 nap. Az álvemhesség letelte után nőstényünk 1-2 héten belül visszatüzel, ahogyan önöknél is a hormon injekció beadását követően másfél hónapra. A második hormon injekciót feleslegesnek tartom, mert a nőstényük elég érett volt az ivartalanításhoz és a tüzelés 2. hetében műthető lett volna. A fogyás is a hormonváltozásnak tudható be. Szezonálisan ivarzó állatok. A télen felszedett felesleges kilókat tavasszal az ivarzás előtt leadják és ősszel kezdik felszedni újra a téli zsírréteget. Nyári hónapokban ez alól csak a vemhesség és álvemhesség ideje a kivétel. Ezért látja úgy, hogy az előző hónapokhoz képest nősténye sokat fogyott. Összegezve az injekció nem volt hatástalan, de nem végleges megoldás. A nőstény már ivartalanítható illetve már léteznek hormon, implantátumok melyek beültetése hosszabb ideig hatásos ami azt jelenti, hogy 1-2 évig nem fog betüzelni az állat. Az implantátum beadását viszont minden esetben tüzelés előtt kell beültetni, mert ivaros állatnál tüzelés alatt nem hatásos. Hormon injekció adását csak legszükségesebb esetben ajánljuk a vadászgörény életében legfeljebb 1-2 alkalommal, orvosi felügyelet mellett, mert szövődményként gyakoribb a gennyes méhgyulladás kialakulása.