1861. Miért nyalogatják a kutyák a kezünket?
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
Habár a kutyaféléknél az osteosarcoma a daganatos megbetegedések 5%-áért felelős, mégis 80-90%-ban a rosszindulatú betegségek kapcsolatban állnak a csonttal. Ez a betegség a nagyobb méretű kutyáknál fordul elő gyakrabban. Az osteosarcoma egy agresszív rá
Az állatokkal foglalkozó orvostudomány történetében sugárkezeléssel legelőször a huszadik század elején próbálkoztak. Az elmúlt 50 év során ez a kezelés sokat fejlődött. A szövetkórtan, az MRI és a CT vizsgálatok segítségével mostmár pontos diagnózisokat lehet felállítani a daganatok típusáról és helyzetéről. Az új technológiák növelték a sugárkezelések hatékonyságát és csökkentették a lehetséges mellékhatásokat.
Daganatok szempontjából az öregebb és érintetlen kanok esetében (kasztrálatlan) a leggyakoribb a heredaganat. Összességükben ezeknek a száma nem túl magas, mivel legtöbben ivartalanítják kutyájukat. Viszont a nem ivartalanított kutyák esetében ez a megbetegedés igen gyakori.
Néhány évvel ezelőtt egy fővárosi állatorvosi klinika dolgozói nagyon szomorú és szívszorongató esettel találkoztak. Egyik nap egy kilenctagú család jelent meg a klinikán, és amikor bevitték jó öreg, Pál névre keresztelt cocker spánieljüket, mindegyikük arcán bánat ült, mert úgy gondolták, ez volt a kutyájuk utolsó útja.
Nagyon kis esély van arra, hogy az Ön által leírt tünetnek kizárólagosan pszichikai oka legyen. A további anamézishez mindenképpen szükség van, hogy külsőleg megfigylhető legyen a tünet helye. Tehát ha tetszik a kutyusnak, ha nem, másik ember segítségével, estleg szájbekötő vagy szájkosár alkalmazása mellett, meg kell vizsgálni azt a helyet ahol feltehetően a kutyának vizskető vagy kellemetlen érzése van.
A parvovírusról soha nem volt szó abban a körben, ami az embereket is érinthetné. Nem zoonózis, embert nem fertőz. A kutyák betegsége. Parvovírusos bélgyulladás A betegséget egy kisméretű, igen ellenálló vírus okozza, amely valószínűleg az 1970-es évek végén alakult ki a macska hasonló vírusának átalakulásával. Több mint 10 évig, a vakcina kifejlesztéséig, nagyon sok kutya betegedett meg a vírustól. Szerencsére a védőoltás megállította a járványszerű terjedést és a vakcinát beadató gazdik azóta biztonságban tudhatják ebüket. A vírus természetesen nem tűnt el, továbbra is megfertőzheti azokat a kutyákat, amelyek nem lettek rendesen beoltva. Elsősorban a néhány hetes, pár hónapos kölyökkutyák a veszélyeztetettek. De vannak olyan kutyafajták is, amelyek különösen érzékenyek a parvóra, mint például a rottweiler vagy az uszkár. Ezek a fajták megfelelő védettség nélkül szinte biztos, hogy előbb-utóbb megfertőződnek a kórokozóval. A betegség elsősorban a vírustartalmú széklettel fertőz. A parvovírusos bélgyulladás legfontosabb tünetei: állandó hányás, hasmenés. A széklet bűzös, véres és szinte megállíthatatlan. Az állat nem eszik, nem iszik, kedvetlen, elesett, erős hasi fájdalmai vannak. A folyamatos folyadékveszteség miatt az állat kiszárad, sokkos állapotba kerül, és gyorsan elhullik. Gyógyulásra csak abban az esetben van esély, ha a gazdi gyorsan cselekszik és állatorvosi segítséget, intenzív ápolást kér, amely gyakran kórházi ápolást jelent.
A kutya tanítása következetesen és folyamatosan kell, hogy történjen, az alábbi cikkek nagyon sokat segíthetnek az okítás során:
Mivel fáj a lába, valószínű ez okozhatja, hogy nem a wc-jébe megy és az érintésre is fájdalommal reagál. Néhány hétig nyugalomra van szüksége, kerülnie kellene az intenzív mozgást (ugrás).
Elméletileg helyrejöhet, de mindenesetre nem túl jó jel. 1éves korára fog kialakulni a végleges harapása, addig mindenféleképp kétséges marad a fejlődés iránya.