1861. Miért nyalogatják a kutyák a kezünket?
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
Habár a kutyaféléknél az osteosarcoma a daganatos megbetegedések 5%-áért felelős, mégis 80-90%-ban a rosszindulatú betegségek kapcsolatban állnak a csonttal. Ez a betegség a nagyobb méretű kutyáknál fordul elő gyakrabban. Az osteosarcoma egy agresszív rá
Az állatokkal foglalkozó orvostudomány történetében sugárkezeléssel legelőször a huszadik század elején próbálkoztak. Az elmúlt 50 év során ez a kezelés sokat fejlődött. A szövetkórtan, az MRI és a CT vizsgálatok segítségével mostmár pontos diagnózisokat lehet felállítani a daganatok típusáról és helyzetéről. Az új technológiák növelték a sugárkezelések hatékonyságát és csökkentették a lehetséges mellékhatásokat.
Daganatok szempontjából az öregebb és érintetlen kanok esetében (kasztrálatlan) a leggyakoribb a heredaganat. Összességükben ezeknek a száma nem túl magas, mivel legtöbben ivartalanítják kutyájukat. Viszont a nem ivartalanított kutyák esetében ez a megbetegedés igen gyakori.
Néhány évvel ezelőtt egy fővárosi állatorvosi klinika dolgozói nagyon szomorú és szívszorongató esettel találkoztak. Egyik nap egy kilenctagú család jelent meg a klinikán, és amikor bevitték jó öreg, Pál névre keresztelt cocker spánieljüket, mindegyikük arcán bánat ült, mert úgy gondolták, ez volt a kutyájuk utolsó útja.
A rágcsálók alapvető tulajdonsága az, hogy a metszőfogaik folyamatosan nőnek, és ezért az állatnak azt állandó rágással kell koptatnia. Ehhez megfelelő takarmány és körülmények kellenek. Ha ez nincs meg, a fogak nőnek, de ilyenkor igyekeznek olyan irányba tenni ezt, amerre van hely a növekedésükre. Ezért a furcsa irány. Nem nagyon tehetnek mást, fel kell keresni olyan állatorvost, aki az átlagosnál jobban ért a rágcsálókhoz, és kellő tapasztalata van az ilyen problémák kezelésében. Ilyen rendelések persze nincsenek minden településén az országnak, de azért akad egy-kettő, ami egy kisebb kirándulás keretében elérhető és felkereshető.
Megértem a fájdalmát és a kétségeit is. Önmagában a lágyéksérv bármikor műthető, de ha heregyulladással társul, akkor a beteget valóban elő kell készíteni, antibiotikummal, fájdalomcsillapítóval a másnapi műtétre. Hogy éjszaka mi történt csak feltételezéseim lehetnek a teljes kórlefolyás és tünettan hiányában, lehet hogy sérv kizáródott, lehet hogy rejtett szívhiba is állt a háttérben és heveny szívhalál vitte el a kutyust. Mindenesetre ez a folyamat biztosan nem 1 nap altat alakult ki, lehet hogy a végstádiumba került állatorvoshoz a beteg. Ilyen estekben kizárólag a kórbonctani vizsgálat válaszol minden kérdésünkre.
A kutyának szeparációs félelme van, és nincsenek kielégítve a korának megfelelő szellemi és fizikai igényei. Ha nem tudják biztosítani a fajnak megfelelő tartási körülményeket, akkor nem kell kutyát tartani. A tünet nem fajtaspecifikus.
A ´70-es években készült bádogtálcás ketrecek többségét ellátták néhány "oldalsínnel", amibe oldalanként egy 10-15cm magasságú üveglapot helyeztek, így a maghéjjak és más hulladék nem került ki a kalitból. Valami hasonlót lehetne "eszkábálni" például plexi, vagy polycarbonát lapokból, melyek fúrhatók, így egyszerűen és viszonylag esztétikusan is a kalit oldalára erősíthetők.
Az ultrahangos kullancs- és bolhariasztók semmit nem érnek, bármilyen kontrollált kísérletben próbálták ki őket, elbuktak. Én mindig egy nyakörvet (6 havonta) és mellette spot-on cseppeket (havonta) javaslok. Termékneveket azt hiszem, itt nem írhatok sajnos, de tény, hogy vannak kevésbé hatásos és hatásosabb cseppek a piacon, de természetesen ezek csak megfigyelések, és az eredményességük is helyenként és kutyánként változnak, tehát érdemes kipróbálni 1-2 terméket, és amelyik működik, azt használni.