1906. A kutyák reumás izületi gyulladása (rheumatoid arthritise; gyulladásos autoimmun betegség)
Rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) a legtöbb esetben a maximum 5-6 éves kistestű kutyáknál jelentkezik.
Rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) a legtöbb esetben a maximum 5-6 éves kistestű kutyáknál jelentkezik.
Az udvarban egy kistestű kutya szaladgál labdát kergetve. Egyszer csak fájdalmasan csaholni kezd és kicsiket lépve, maga után húzva bal hátsó lábát. Másodpercek múlva három lábon kezd el bicegni.
A térd sok veszélynek van kitéve és ezt bármelyik labdarugó játékos is alá tudja támasztani. A kutyáknál is a leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag szakadása.
A kutatók véleménye szerint a madarak is képesek saját hibáikból tanulni, ahogyan az emberek. Sőt, alapvető létfenntartási igényeik mellett - nagy szükségük van társaságra és rendszeres játékra is. Lehet, hogy eddig - méltatlanul - félreismertük őket?
A kutyák gyakran ugranak fel a gazdájukra. A hátsó lábukra állnak és elülső lábukat az emberre teszik. Ez teljesen normális viselkedés egy fiatal kutyánál. De időben le kell szoktatni róla, hogy a későbbiekben ne okozzon kellemetlenségeket.
Mindenképpen szükség lenne egy állatorvosi vizitre, ahol el lehetne dönteni, hogy valamiféle betegség okozza-e a lesoványodást. Ha ez kizárható, akkor valószínűleg túlzottan válogatós a kutyus, ami annak köszönhető, hogy megszokta, ha elég kitartó, akkor a legfinomabb falatokat kapja meg és ezért utasítja vissza a legtöbb eledelt. Azért ez utóbbi esetben sem szoktak kórosan lesoványodni az állatok...
A genetikai állomány nem károsodik az életkor előrehaladtával, legfeljebb a sperma minősége romolhat, ezért lehet, hogy nem termékenyül meg a szuka. Tehát a kölykök egészségesek lehetnek. Ha lehet, háromszori fedezést ajánlok egymást követő napokon, hogy ez kompenzálja az esetleges csökkent minőségű spermát. Előfordulhat a fedezőképtelenség is, hiszen sohasem csinálta még ezt a kan, ilyenkor lehetőség van a mesterséges termékenyítésre is, ami egy nagyon egyszerű beavatkozás és nem veszélyes sem a szukára, sem a kanra nézve, ráadásul még a sperma minősége is ellenőrizhető ilyenkor.
Mivel állatoknál - így nyulaknál is - a legtöbb betegség tünete a nem evés, ezért ebből önmagában még nem lehet következtetni arra, hogy milyen betegség okozza az étvágytalanságot. Ezért erre én sem tudok konkrét választ adni. Ehhez az állatot látni kell, tapintani, megvizsgálni, kiegészítő vizsgálatokat végezni (röntgen, vérlabor, ultrahang, stb.) és ezek alapján lehet felállítani valamifále diagnózist, ami alapján kezelni lehet a problémát. Persze be kell vallani, hogy ilyen kistestű állatoknál a kezelések néha sémák szerint zajlanak, mivel a kis testméret (stb.) miatt igen nehézkes sok vizsgálatot elvégezni.
A műtét veszélye megegyezik egy általános műtéti kockázattal, ami főleg altatásból adódik. Ezzel sajnos még a legprofibban végrehajtott műtétek esetén is számolni kell, hisz élőlényekről, élő szervezetekről van szó. Azért egy görényekkel gyakran foglalkozó rendelőben nagyon ritka a komplikáció. Érdemes a műtétet végző állatorvossal is konzultálni, ha bármi kérdés merül fel. A görény viselkedése a műtét után csak pozitív irányba fog változni: nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, barátságosabb lesz. Hasznos lehet megnézni az alábbi kisfilmet is.
A tüzelés miatti problémák megelőzése miatt inkább egy kan kiskutya beszerzését javasolnám. Tapasztalatom szerint az idősebb kanok is szívesen elfogadják a kölyköket és "atyailag" tanítgatják őket. Persze, minden eset egyedi és az összeszoktatásukat felügyelet mellett szükséges elvégezni.