1906. A kutyák reumás izületi gyulladása (rheumatoid arthritise; gyulladásos autoimmun betegség)
Rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) a legtöbb esetben a maximum 5-6 éves kistestű kutyáknál jelentkezik.
Rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) a legtöbb esetben a maximum 5-6 éves kistestű kutyáknál jelentkezik.
Az udvarban egy kistestű kutya szaladgál labdát kergetve. Egyszer csak fájdalmasan csaholni kezd és kicsiket lépve, maga után húzva bal hátsó lábát. Másodpercek múlva három lábon kezd el bicegni.
A térd sok veszélynek van kitéve és ezt bármelyik labdarugó játékos is alá tudja támasztani. A kutyáknál is a leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag szakadása.
A kutatók véleménye szerint a madarak is képesek saját hibáikból tanulni, ahogyan az emberek. Sőt, alapvető létfenntartási igényeik mellett - nagy szükségük van társaságra és rendszeres játékra is. Lehet, hogy eddig - méltatlanul - félreismertük őket?
A kutyák gyakran ugranak fel a gazdájukra. A hátsó lábukra állnak és elülső lábukat az emberre teszik. Ez teljesen normális viselkedés egy fiatal kutyánál. De időben le kell szoktatni róla, hogy a későbbiekben ne okozzon kellemetlenségeket.
A kérdésre nem egyszerű válaszolni, hiszen jó lenne, ha rendelkeznénk információval arról, hogy a sikló korábban is kapott egyszerre (egymás után) két egeret, vagy ez az első alkalom. Másrészt volt-e az egerek között méretbeli eltérés, valamint lényeges az is, hogy korábban is ugyanarról a helyről szerezték be a zsákmányt, tehát nem történt-e takarmányváltás. Az alapos kórelőzmény mellett azonban a részletes fizikális klinikai vizsgálat sem nélkülözhető, ezért célszerű elvinni a gabonasiklót a kezelő állatorvosához. A kígyóknál egyébként a táplálék visszaöklendezését sok minden egyéb mellett kiválthatja a nem megfelelő környezeti hőmérséklet, egyéb stressz-faktorok, takarmányváltás, az emésztőcsatorna nyálkahártyájának izgalma.
Igen, előfordul Campylobacter törpenyusziban is. Különböző változatai akár betegséget is okozhatnak.
Ha lakásban tartanék macskát, én biztos nem engedném ki, mert így legalább nem fertőződne meg macskaaids-szel (FIV), leukózissal (FELV) és társaival, ami az életébe is kerülhet. Ezenkívül autó sem üti el és egyéb baleset sem érheti. És lakásban is szépen és boldogan eléldegél egy cica. Másrészt, ha kiengedi, akkor érdemes rábízni az ismerkedést a környékkel és a környék lakóival. Ehhez ők jobban értenek! :)
Ha különzárni nem szeretné őket, akkor a hím egér ivartalanítását javasolnám. Ez azonban a kis tesméretet és a "mikrosebészeti" módszereket figyelembe véve meglehetősen kockázatos és nem is olcsó beavatkozás.
Mivel korlátozás hiányában megdöbbentő gyorsasággal szaporodnak a macskák, és ráadásul egy több éve kijáró, esetlegesen tüzelő nőstény lázasan hívogatja a kandúrokat, akik nemcsak a hangjára, de jellegzetes ivari szagára is mindenfelől odarajzanak, ezért nagy a valószínűsége, hogy a cicán korábban elvégeztették a ma már rutinműtétnek számító ivartalanítást. A macskák fonálférgek és galandférgek okozta fertőzöttségének megelőzésére és kezelésére alkalmas a Vitaminthe paszta (Gyártó: Virbac), adagja 0,5 ml paszta / testtömeg-kilogramm. A Banminth Katze (Gyártó: Pfizer) paszta esetén, amely a macska legtöbb, gyomor-béltraktusban élősködő fonálférge ellen hat (tehát galandféreg-ellenes hatása nincs!), 1 injektor tartalma egy felnőtt macska kezelésére elegendő, általános adagja: 1/4 injektor / testtömeg-kilogramm. Mindkét esetben az ajánlott dózist egyszerre kell szájon át beadni, a szükséges adagot a nyelv hátára nyomjuk. Megállapított fertőzés esetén (féregízek (főtt rizsszemek) a bélsárban, esetleg kifejlett férgek ürülése), a kezelést 2 hetes időközzel kétszer kell elvégezni. Mivel az újrafertőződés gyakran előfordul, ezért az állatokat célszerű negyedévente (3 havonta) kezelni.