1936. Mit tehetünk, ha kutyánk fél a vihartól?
Sok kutya és macska fóbiásan retteg a vihartól és mennydörgéstől. Fülüket-farkukat behúzva, nyüszítve bújnak a szőnyeg alá... hogyan segíthetünk rajtuk?
Sok kutya és macska fóbiásan retteg a vihartól és mennydörgéstől. Fülüket-farkukat behúzva, nyüszítve bújnak a szőnyeg alá... hogyan segíthetünk rajtuk?
Kedvenceink vihartól, zivataroktól és annak zajától való fóbiás félelmének oka egyelőre ismeretlen számunkra. Ha jön a vihar, kutyáink fülüket-farkukat behúzva, nyüszítve bújnak a szőnyeg alá... hogyan készítsük fel a viharra?
"Milyen óriási teljesítmény, a kutya számára mégis annyira könnyűnek tűnik!” Hányszor hallottuk már ezeket a szavakat, amikor egy bámulatra méltó kutya megnyert egy versenyt? Ám ha nem készülünk fel minden eshetőségre, akkor még nem készültünk fel teljesen a bajnoki cím elnyerésére
A sportkutyák világában a profi kategóriának nem sok köze van a szerencséhez. A jó kutyák és gazdáik kemény munkával és megfelelő felkészüléssel kovácsolják saját szerencséjüket aranyló medál formájúra.
Egy sportkutya sikere legkevésbé a szerencsén múlik. A rendszeres edzések, a jó erőnlét, és a gazdi kreativitása mind elengedhetetlen a bajnoki cím elnyeréséhez.
A kérdésre nem egyszerű válaszolni, hiszen jó lenne, ha rendelkeznénk információval arról, hogy a sikló korábban is kapott egyszerre (egymás után) két egeret, vagy ez az első alkalom. Másrészt volt-e az egerek között méretbeli eltérés, valamint lényeges az is, hogy korábban is ugyanarról a helyről szerezték be a zsákmányt, tehát nem történt-e takarmányváltás. Az alapos kórelőzmény mellett azonban a részletes fizikális klinikai vizsgálat sem nélkülözhető, ezért célszerű elvinni a gabonasiklót a kezelő állatorvosához. A kígyóknál egyébként a táplálék visszaöklendezését sok minden egyéb mellett kiválthatja a nem megfelelő környezeti hőmérséklet, egyéb stressz-faktorok, takarmányváltás, az emésztőcsatorna nyálkahártyájának izgalma.
Igen, előfordul Campylobacter törpenyusziban is. Különböző változatai akár betegséget is okozhatnak.
Ha lakásban tartanék macskát, én biztos nem engedném ki, mert így legalább nem fertőződne meg macskaaids-szel (FIV), leukózissal (FELV) és társaival, ami az életébe is kerülhet. Ezenkívül autó sem üti el és egyéb baleset sem érheti. És lakásban is szépen és boldogan eléldegél egy cica. Másrészt, ha kiengedi, akkor érdemes rábízni az ismerkedést a környékkel és a környék lakóival. Ehhez ők jobban értenek! :)
Ha különzárni nem szeretné őket, akkor a hím egér ivartalanítását javasolnám. Ez azonban a kis tesméretet és a "mikrosebészeti" módszereket figyelembe véve meglehetősen kockázatos és nem is olcsó beavatkozás.
Mivel korlátozás hiányában megdöbbentő gyorsasággal szaporodnak a macskák, és ráadásul egy több éve kijáró, esetlegesen tüzelő nőstény lázasan hívogatja a kandúrokat, akik nemcsak a hangjára, de jellegzetes ivari szagára is mindenfelől odarajzanak, ezért nagy a valószínűsége, hogy a cicán korábban elvégeztették a ma már rutinműtétnek számító ivartalanítást. A macskák fonálférgek és galandférgek okozta fertőzöttségének megelőzésére és kezelésére alkalmas a Vitaminthe paszta (Gyártó: Virbac), adagja 0,5 ml paszta / testtömeg-kilogramm. A Banminth Katze (Gyártó: Pfizer) paszta esetén, amely a macska legtöbb, gyomor-béltraktusban élősködő fonálférge ellen hat (tehát galandféreg-ellenes hatása nincs!), 1 injektor tartalma egy felnőtt macska kezelésére elegendő, általános adagja: 1/4 injektor / testtömeg-kilogramm. Mindkét esetben az ajánlott dózist egyszerre kell szájon át beadni, a szükséges adagot a nyelv hátára nyomjuk. Megállapított fertőzés esetén (féregízek (főtt rizsszemek) a bélsárban, esetleg kifejlett férgek ürülése), a kezelést 2 hetes időközzel kétszer kell elvégezni. Mivel az újrafertőződés gyakran előfordul, ezért az állatokat célszerű negyedévente (3 havonta) kezelni.