1936. Mit tehetünk, ha kutyánk fél a vihartól?
Sok kutya és macska fóbiásan retteg a vihartól és mennydörgéstől. Fülüket-farkukat behúzva, nyüszítve bújnak a szőnyeg alá... hogyan segíthetünk rajtuk?
Sok kutya és macska fóbiásan retteg a vihartól és mennydörgéstől. Fülüket-farkukat behúzva, nyüszítve bújnak a szőnyeg alá... hogyan segíthetünk rajtuk?
Kedvenceink vihartól, zivataroktól és annak zajától való fóbiás félelmének oka egyelőre ismeretlen számunkra. Ha jön a vihar, kutyáink fülüket-farkukat behúzva, nyüszítve bújnak a szőnyeg alá... hogyan készítsük fel a viharra?
"Milyen óriási teljesítmény, a kutya számára mégis annyira könnyűnek tűnik!” Hányszor hallottuk már ezeket a szavakat, amikor egy bámulatra méltó kutya megnyert egy versenyt? Ám ha nem készülünk fel minden eshetőségre, akkor még nem készültünk fel teljesen a bajnoki cím elnyerésére
A sportkutyák világában a profi kategóriának nem sok köze van a szerencséhez. A jó kutyák és gazdáik kemény munkával és megfelelő felkészüléssel kovácsolják saját szerencséjüket aranyló medál formájúra.
Egy sportkutya sikere legkevésbé a szerencsén múlik. A rendszeres edzések, a jó erőnlét, és a gazdi kreativitása mind elengedhetetlen a bajnoki cím elnyeréséhez.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.