1941. Neveljünk bajnokot! Ilyen a jó sportkutya edzés és kiképzés 4. rész
Jó erőnlét, rendszeres, kreatív edzések, türelmes gazdi, és jó adottságok is kellenek a sportkutya kiváló teljesítményéhez. De ez még nem minden!
Jó erőnlét, rendszeres, kreatív edzések, türelmes gazdi, és jó adottságok is kellenek a sportkutya kiváló teljesítményéhez. De ez még nem minden!
Mielőtt még nekilátnánk a kiskutya trenírozásához, vagy egyáltalán gondolkodnánk rajta, fontos, hogy mi magunk is jó formában legyünk. Ha ezt betartjuk, és tudjuk mit akarunk, sokkal kevésbé valószínű, hogy megszegünk bizonyos szabályokat, megakadályozva ezzel céljaink elérését.
A sikeres kutyatréning második szabálya, hogy a képzés időtartama ne legyen több 10-15 pernél, az állat korától, nemétől és fajtájától függetlenül.
A kiskutya kiképzésének, nevelésének egyik alapszabálya az, hogy mindig pozitív megerősítéssel fejezzük be a képzést.
Egyre javul a kutya örökbefogadási kedv Magyarországon, de még több befogadóra lenne szükség, hiszen a gyepmesteri telepekre kerülő kutyák több mint felére altatás vár.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.