1951. Kutya thrombocytopenia
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A Von Willebrand-kór egy gyakori örökletes vérzési rendellenesség embereknél és kutyáknál egyaránt. A véralvadás egy bonyolult mechanizmus; a vérlemezkék mellett a vérrögképződés egy hosszú kémiai láncreakció eredménye, melyet egyes molekulák, úgynevezett "alvadási faktorok" végeznek el.
A murin tífuszt a Rickettsia typhi okozza, melyet a rágcsálókon vagy kutyákon, macskákon élősködő bolha csípése továbbít (trópusi patkánybolha és macskabolha) vagy a bolhaürülék figyelmetlen belekaparása a nyílt sebbe.
Kisagyi hypoplasia-nak nevezzük azt az állapotot, amikor az agy egy része, az úgynevezett cerebellum (kisagy) nem fejlődik ki, vagy röviddel a születés után elcsökevényesedik (visszafejlődik). A kiváltó ok lehet genetikai, összefügghet egy anyaméhbeli fertőzéssel, de gyakran ismeretlen marad.
Egy kutya gerincoszlopa számos kisméretű csontból épül fel, melyeket csigolyáknak hívunk. Ezek a koponya alaptól egészen a farokcsontig terjednek. A csigolyák rugalmas korongszerű porccal kapcsolódnak egymáshoz – ez a porckorong.
Ha a papagáj hozzá van szokva hosszabb repülésekhez és így tapasztalható (hallható) a szörtyögés, akkor kóros is lehet, ugyanis idült jellegű légzőszervi elváltozásoknál előfordulhat a légzsákokban lerakodott és onnan felszakadozó váladék okozhatja ez a tünetet, főleg ha a repülés után "elerőtlenedik" is. Viszont ha nem szokott sokat röpködni, néha-néha "kiszabadul" és így hallható a szörtyögés, nem tekinthető kórosnak. Ezek alapján aggasztónak találja az állapotát állatorvossal vizsgáltassa ki alaposan.
Hullámos papagájok egészen szélsőséges hőmérsékletek között is meg tudnak élni, de ehhez az kell, hogy fióka koruk óta ki legyenek téve a hideg vagy a meleg hőmérsékletnek, illetve egy hosszú és fokozatos szoktatás szükséges. A megfelelő odúra viszont mindig szükség van. Felnőtt madarat, akit azelőtt csak lakásban tartottak nyugodtan ki lehet tenni nappalra már tavasszal is (ha jó idő van, tehát kb. 20-25 fok) és persze nyáron. Nagyon figyelni kell azonban arra, hogy ne kerüljön szeles, huzatos helyre (megfázhat!!), és mindig legyen árnyékos terület is a kalitkában, hogy el tudjon bújni a forró napsugarak elől. Nyáron kis fürdető tálkát is célszerű kirakni, mert sok papagáj imád fürdőzni. A nyári meleg éjszakákat is kint töltheti, persze ügyelni kell az esetleges macska vagy egyéb ragadozók támadására, viharokra stb.
Jó tartási körülmények esetén nálunk a nimfapapagájok általában 15-18 évig élnek. Néha azonban "matuzsálem korú", 19-25 éves példányokkal is találkozhatunk. Bővebben itt: Nimfapapagáj, akár évtizedekre is a társad lehet
Elképzelhető, hogy valami rossz élmény érte, azért csíp újabban. A papagájok nevelése nagyon-nagyon sok türelmet és gyengédséget igényel, egy hirtelen mozdulat, vagy bármi amitől megijedhet, hosszú időre hátráltathatja a szoktatást. A kézhez szoktatás menete egyébként: kézből etetés - hassimogatás - ujjra ültetés - fejsimogatás, stb. De mindez nagyon hosszú időt és türelmet igényel.
A tenyésztést kb. 9 hónapos korban ideális elkezdeni, kb. ekkorra lesznek tenyészérettek a hullámos papagájok. Ha ekkorra sem raknak tojást annak számtalan oka lehet (pl. nem megfelelő tartás (odú!, kalitkaméret, hőmérséklet, nyugalom), takarmányozás (ásványi anyagok, vitaminok), párválasztás, stb.).