1951. Kutya thrombocytopenia
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A Von Willebrand-kór egy gyakori örökletes vérzési rendellenesség embereknél és kutyáknál egyaránt. A véralvadás egy bonyolult mechanizmus; a vérlemezkék mellett a vérrögképződés egy hosszú kémiai láncreakció eredménye, melyet egyes molekulák, úgynevezett "alvadási faktorok" végeznek el.
A murin tífuszt a Rickettsia typhi okozza, melyet a rágcsálókon vagy kutyákon, macskákon élősködő bolha csípése továbbít (trópusi patkánybolha és macskabolha) vagy a bolhaürülék figyelmetlen belekaparása a nyílt sebbe.
Kisagyi hypoplasia-nak nevezzük azt az állapotot, amikor az agy egy része, az úgynevezett cerebellum (kisagy) nem fejlődik ki, vagy röviddel a születés után elcsökevényesedik (visszafejlődik). A kiváltó ok lehet genetikai, összefügghet egy anyaméhbeli fertőzéssel, de gyakran ismeretlen marad.
Egy kutya gerincoszlopa számos kisméretű csontból épül fel, melyeket csigolyáknak hívunk. Ezek a koponya alaptól egészen a farokcsontig terjednek. A csigolyák rugalmas korongszerű porccal kapcsolódnak egymáshoz – ez a porckorong.
Főleg törpenyulaknál gyakori az úgynevezett "spay-leg" (magyarul: lábszétcsúszás) szindróma, ami a hátsó lábak különböző mértékű bénultságával jár. Innen a távolból persze nem vagyok biztos benne, hogy erről van szó, de ha igen, akkor sajnos nem sok javulásra lehet számítani. Mindenképpen ajánlanám azért, hogy mutassák meg személyesen is állatorvosnak, hátha mégis más van a probléma hátterében.
Sajnos nem fog visszanőni.
Valószínűleg halpenész lehet, de távolból pontosan nem lehet megállapítani. Ha vattaszerűek a pöttyök, akkor valószínűleg halpenész! Kezelni Sera termékekkel lehet.
Sajnos a kutyák nem tesznek különbséget az idegen és a saját kölykök között. Még az anya kutya is elmarja maga mellől a kölykeit, ha már terhesek a számára. A kan kutyák még fokozottabban agresszívek a fiatal kutyákkal, mert riválist látnak bennük, és sajnos a koruk miatt még nehezebben tűrik a fiatalokat. Én azt javaslom, ne engedje össze a kiskutyákkal, mert a kölykök fejlődésében mély nyomot hagyhat az egyenlőtlen és igazságtalan verekedés. Külön foglalkozzon az idős kutyával és legyen hozzá türelmes, a kölyköket pedig kutyaiskolába vagy kutyaoviba vigye szocializálódni.
Az aranyhalak végleges nagyságát bizony nagyban befolyásolja, hogy mekkora helyen vannak, illetve mekkora az úszóterük. A közönséges aranyhalak (Carassius auratus) megnőhetnek tóban akár 30 centiméterre is, de akváriumban - ha nem is sokkal - de alulmaradnak, és végleges méretük kb. 20-25 centiméterre tehető! A különböző kitenyésztett fajták sokkal kisebbek maradnak, ezért a teleszkópszemű aranyhalak maximális mérete 14-15 centiméterre tehető! Az aranyhalak életkora - körülményektől és fajtól függően - kb. 4-5 évtől akár 10-15 évre tehető. Minél hidegebb a vizük, azaz 15 és 20°C közötti ez a hőmérséklet, akkor életciklusuk lelassul, és a szokásosnál tovább élhetnek.