1951. Kutya thrombocytopenia
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A Von Willebrand-kór egy gyakori örökletes vérzési rendellenesség embereknél és kutyáknál egyaránt. A véralvadás egy bonyolult mechanizmus; a vérlemezkék mellett a vérrögképződés egy hosszú kémiai láncreakció eredménye, melyet egyes molekulák, úgynevezett "alvadási faktorok" végeznek el.
A murin tífuszt a Rickettsia typhi okozza, melyet a rágcsálókon vagy kutyákon, macskákon élősködő bolha csípése továbbít (trópusi patkánybolha és macskabolha) vagy a bolhaürülék figyelmetlen belekaparása a nyílt sebbe.
Kisagyi hypoplasia-nak nevezzük azt az állapotot, amikor az agy egy része, az úgynevezett cerebellum (kisagy) nem fejlődik ki, vagy röviddel a születés után elcsökevényesedik (visszafejlődik). A kiváltó ok lehet genetikai, összefügghet egy anyaméhbeli fertőzéssel, de gyakran ismeretlen marad.
Egy kutya gerincoszlopa számos kisméretű csontból épül fel, melyeket csigolyáknak hívunk. Ezek a koponya alaptól egészen a farokcsontig terjednek. A csigolyák rugalmas korongszerű porccal kapcsolódnak egymáshoz – ez a porckorong.
A tarka színváltozatot nem a könnyebben felismerhető ivarjegyek jellemzik. A világos naracssárga pofafolt általában tojó ivarú nimfát jelez, bár ebben igen nagy eltérések lehetnek az egyes madaraknál. A faroktollazat fonákoldalának keresztcsíkozása szintén tojóra utal. Amennyiben a madár túl van a második vedlésén, vagyis úgy egy év körüli, vagy idősebb, akkor egy viszonylag biztos támpont az un. ausztrál sáv vizsgálata, ami szárny fonákoldalán, szárnytollanként egy, vagy több sárgás színű petty szabályos sorát jelenti a tojó madaraknál, míg a hímek szárnyának belső oldala pettyezettségtől mentes.
Ez súlyos vitaminhiányra utal, ha már nem is mozog az nem jó jel. Állatorvos vitamin injekcióval talán még segíthet, de sok jóra ne számítson. A másik állatra is ráférne. A teknősöknek is szüksége van a speciális UV fényre és melegre napi 10-12 órában, ez lámpákkal megoldható. Etetésre a legalkalmasabb a kis méretű fagyasztott hal és csiga, a boltokban kapható szárított rákot és más műkajákat csak kiegészítőnek adja. Keressen hüllőkre szakosodott szaküzletet ott mindent beszerezhet amire az állatoknak szüksége van és szaktanácsot is kaphat.
A különféle internetes fórumokon sok mindet javasolnak. Ezek jelentős részére igaz a "kibicnek semmi sem drága" mondás. Ha előírt mennyiségben alkalmazta a spot on készítményt, akkor a gyártó által is javasolt 3 hét elteltével történő ismétlés optimális. Ha nincs visszafertőzési lehetőség, mint új, más díszmadarakkal, vadmadarakkal való érintkezés, akkor az is lehet, hogy soha többé nem lesz szükséges újabb kezelés. A szaruban élősködő atkák lábtünetét tényleg "meszes láb"-nak nevezik. 24 óra elteltével a sterilizált környezetbe visszaengedhetők a madarak, pár hétig rendszeresen ellenőrizze őket és környezetüket, hogy időben észlelje, ha esetleg megjelenne kikelt petékből az újabb generáció.
A lakásban tartott papagájos vedlési ideje meglehetősen rendszertelen, mértéke változó. Ha csak kihullottak a tollak és nincs más tollazati rendellenesség, mint a szárnytollak kihullás, ciszták a bőrön, göbök az új tollakon, akkor a tollazat rövidesen újrafejlődik. A faroktollak elvesztésének még egy jellemző oka lehet, amennyiben a madár helyváltoztatás céljából rendszeresen a kalit rácson mászik repülés helyett. Ilyenkor a tollak folyamatosan letöredeznek, helyváltoztatás nélkül nem oldódik meg a probléma.
Nem tudok látatlanban segíteni. Feltétlen vigye el őt állatorvoshoz!