1951. Kutya thrombocytopenia
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A Von Willebrand-kór egy gyakori örökletes vérzési rendellenesség embereknél és kutyáknál egyaránt. A véralvadás egy bonyolult mechanizmus; a vérlemezkék mellett a vérrögképződés egy hosszú kémiai láncreakció eredménye, melyet egyes molekulák, úgynevezett "alvadási faktorok" végeznek el.
A murin tífuszt a Rickettsia typhi okozza, melyet a rágcsálókon vagy kutyákon, macskákon élősködő bolha csípése továbbít (trópusi patkánybolha és macskabolha) vagy a bolhaürülék figyelmetlen belekaparása a nyílt sebbe.
Kisagyi hypoplasia-nak nevezzük azt az állapotot, amikor az agy egy része, az úgynevezett cerebellum (kisagy) nem fejlődik ki, vagy röviddel a születés után elcsökevényesedik (visszafejlődik). A kiváltó ok lehet genetikai, összefügghet egy anyaméhbeli fertőzéssel, de gyakran ismeretlen marad.
Egy kutya gerincoszlopa számos kisméretű csontból épül fel, melyeket csigolyáknak hívunk. Ezek a koponya alaptól egészen a farokcsontig terjednek. A csigolyák rugalmas korongszerű porccal kapcsolódnak egymáshoz – ez a porckorong.
A kihullott vagy éppen a kitépődött tollak kinőnek hiánytalanul. Teendő ez esetben az, hogy amíg nem nőttek ki a tollak valamennyire és nem tud biztonságosan "közlekedni" a kispapagáj, óvni kell mindennemű sérüléstől. Előfordulhat akár az is, hogy ilyen sérülés halálhoz vezet a kismadaraknál.
Igen, vigye el őt az állatorvosához. A macskáknál a "megfázásos" tünetek mögött sokféle betegség "bújhat" meg. A legtöbb vírusos légzőszervi betegség a szövődményeivel együtt idültté válhat a megfelelő kezelés hiányában és így akár hónapokig tartó problémát is okozhat. Jobb az elején alaposan, megfelelően gyógykezelni őt, mint később sajnálkozni és rendszeresen a váróteremben ücsörögni.
A teknősök igen gyakran küzdenek A-vitaminhiánnyal, aminek fő tünete valóban az, hogy "megduzzad a szemük" és "nem nyitják ki" a következményesen kialakuló hám-metaplasia miatt. A leírtak alapján a megfelelő gyógykezelés megtörtént, amennyiben valóban A-vitaminhiány okozta a problémát. Rendszerint az A-vitamin hiányában mindkét szemen kialakul a probléma. Tekintettel arra, hogy régi folyamatról és egyoldalú szemproblémáról van szó, elképzelhető, hogy más ok áll a szemkárosodás hátterében. Teknősnél meglehetősen nehézkes a szemvizsgálat és szemműtétek, ezért azt tudnám javasolni, hogy vegye fel a kapcsolatot a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának Sebészeti és Szemészeti Tanszékének és Klinikájának specialistájával, ha valóban pontos diagnózishoz szeretne jutni. Egyébként ha a teknős jól érzi magát, nem étvágytalan, az életével egy ilyen probléma teljesen összeegyeztethető.
A műtét utáni utógondozással kapcsolatos teendőket mindig az illetékes, azaz a műtétet végző állatorvossal vagy a közvetlen közelében dolgozó kollégájával kell megbeszélni. A nőstény cicák, mivel hasüri műtéten esnek át és varratok "ékeskednek" a hasán, valamivel több ódafigyelést igényelnek. A tanácsom inkább a műtét előtti teendőkre terjed ki ez esetben. Ugyanis műtétet csak altatott állaton végeznek, így koplaltatni kell őket kb. 20-24 órán keresztül, mielőtt elviszi őket a műtétre. Ez alatt azt kell érteni hogy a műtét előtti napon egyáltalán nem ehetnek, sőt tejet sem kaphatnak inni, mert a tejivás evésnek számít. A vizet is el kell venni előlük műtét napján korán reggel. Ez azért fontos, mert az altatás alatt hányni szokott az állat, ha a gyomrában valamilyen tartalom van és ettől megfulladhat, meghalhat. Kérem, nagyon figyeljenek a cicákra a műtét előtti napon.
A macskáknál is léteznek allergiás megbetegedések. Ezek leggyakrabban valamilyen bőrtünetben jelentkeznek. A gyógykezelése sok esetben csak tüneti, azaz eredeti okát sok esetben nem lehet és/vagy nem tudjuk kideríteni. Bár az utóbbi időben Magyarországon is lehet vizsgálatokat kérni az állatorvosoknál, az allergiát okozó fehérje kimutatását az állat véréből. Ez a vizsgálat kimutatná azt, hogy allergiás-e vagy nem. A vizsgálat elsőre kissé költségesnek tűnhet, de hosszú távon "megéri" elvégeztetni.