16. Brazil masztiff vagy fila brasileiro, a félelmetes tevejáró kutya
A brazil masztiff (fila brasileiro) kutyafajtát nagyvadak lefogó vadászatára és fazendák őrzésére használták. Kizárólag erős jellemű, felelősségteljes embereknek való kutya.
A brazil masztiff (fila brasileiro) kutyafajtát nagyvadak lefogó vadászatára és fazendák őrzésére használták. Kizárólag erős jellemű, felelősségteljes embereknek való kutya.
Mérhetetlen szeretet, impozáns termet és hatalmas erő jellemzi a bernáthegyi kutyafajtát. Megjelenése általában nemes és arisztokratikus, ez a kutya egyik erős pontja, egy elemmel több, ami elbűvölővé teszi.
Az appenzelli pásztorkutyára jellemző, hogy míg "falkatagjaihoz" feltétlenül lojális, idegenekkel szemben kissé bizalmatlan. Nagyon tanulékony kutya.
A berni pásztorkutya nem ugatós fajta, de határozott és félelmet nem ismer. Nem egygazdás, inkább igazi családi kutya, aki szereti a társaságot, szeret mindig ott lenni, ahol történik valami.
A shar-pei alapvetően bizalmatlan kutyafajta, idegenekkel távolságtartó, de soha nem agresszív. Nyugodt kutya, akár napi 16-18 órát is alszik. Kínából származik, ahol inkább a földművesek kutyája volt. Ezenkívül még a medvevadászatokon is használták.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.