2006. Kékhomlokú aratinga
A kékhomlokú aratinga egy szelíd, értelmes és játékos papgáj, viszont sok agyi tevékenységre és mozgásra van szüksége.
A kékhomlokú aratinga egy szelíd, értelmes és játékos papgáj, viszont sok agyi tevékenységre és mozgásra van szüksége.
Egy olvasó a közelmúltban küldte nekem a következő viccet és megkért, hogy osszam meg önökkel. Fogalmam sincs, hogy honnan származik. Nem az a célom vele, hogy valakit is megbántsak, csupán mosolyt szeretnék csalni az arcukra. Remélem tetszeni fog.
Jószándékú emberek gyakran meglátnak egy kölyökkutyát, rögtön a szívükbe zárják, és azonnal hazaviszik, anélkül, hogy a következményeket átgondolnák. A háziállat tartás viszont nem a legolcsóbb mulatság.
A kutya által kiadott hangok eredeti funkciója meglehetősen egyértelmű - a morgással figyelmeztet, az ugatással felkiált, a vonyítást távolsági kommunikációra használja, de mi a célja a vinnyogással?
Szívszorító dolog látni, amikor egy nyugtalan kutya remegéssel, lelapulással, a póráz ráncigálásával vagy akár harapással reagál a mindennapi eseményekre. Mi a teendő a félős kutyával?
Mindenképpen szükség lenne egy állatorvosi vizitre, ahol el lehetne dönteni, hogy valamiféle betegség okozza-e a lesoványodást. Ha ez kizárható, akkor valószínűleg túlzottan válogatós a kutyus, ami annak köszönhető, hogy megszokta, ha elég kitartó, akkor a legfinomabb falatokat kapja meg és ezért utasítja vissza a legtöbb eledelt. Azért ez utóbbi esetben sem szoktak kórosan lesoványodni az állatok...
A genetikai állomány nem károsodik az életkor előrehaladtával, legfeljebb a sperma minősége romolhat, ezért lehet, hogy nem termékenyül meg a szuka. Tehát a kölykök egészségesek lehetnek. Ha lehet, háromszori fedezést ajánlok egymást követő napokon, hogy ez kompenzálja az esetleges csökkent minőségű spermát. Előfordulhat a fedezőképtelenség is, hiszen sohasem csinálta még ezt a kan, ilyenkor lehetőség van a mesterséges termékenyítésre is, ami egy nagyon egyszerű beavatkozás és nem veszélyes sem a szukára, sem a kanra nézve, ráadásul még a sperma minősége is ellenőrizhető ilyenkor.
Mivel állatoknál - így nyulaknál is - a legtöbb betegség tünete a nem evés, ezért ebből önmagában még nem lehet következtetni arra, hogy milyen betegség okozza az étvágytalanságot. Ezért erre én sem tudok konkrét választ adni. Ehhez az állatot látni kell, tapintani, megvizsgálni, kiegészítő vizsgálatokat végezni (röntgen, vérlabor, ultrahang, stb.) és ezek alapján lehet felállítani valamifále diagnózist, ami alapján kezelni lehet a problémát. Persze be kell vallani, hogy ilyen kistestű állatoknál a kezelések néha sémák szerint zajlanak, mivel a kis testméret (stb.) miatt igen nehézkes sok vizsgálatot elvégezni.
A műtét veszélye megegyezik egy általános műtéti kockázattal, ami főleg altatásból adódik. Ezzel sajnos még a legprofibban végrehajtott műtétek esetén is számolni kell, hisz élőlényekről, élő szervezetekről van szó. Azért egy görényekkel gyakran foglalkozó rendelőben nagyon ritka a komplikáció. Érdemes a műtétet végző állatorvossal is konzultálni, ha bármi kérdés merül fel. A görény viselkedése a műtét után csak pozitív irányba fog változni: nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, barátságosabb lesz. Hasznos lehet megnézni az alábbi kisfilmet is.
A tüzelés miatti problémák megelőzése miatt inkább egy kan kiskutya beszerzését javasolnám. Tapasztalatom szerint az idősebb kanok is szívesen elfogadják a kölyköket és "atyailag" tanítgatják őket. Persze, minden eset egyedi és az összeszoktatásukat felügyelet mellett szükséges elvégezni.