2006. Kékhomlokú aratinga
A kékhomlokú aratinga egy szelíd, értelmes és játékos papgáj, viszont sok agyi tevékenységre és mozgásra van szüksége.
A kékhomlokú aratinga egy szelíd, értelmes és játékos papgáj, viszont sok agyi tevékenységre és mozgásra van szüksége.
Egy olvasó a közelmúltban küldte nekem a következő viccet és megkért, hogy osszam meg önökkel. Fogalmam sincs, hogy honnan származik. Nem az a célom vele, hogy valakit is megbántsak, csupán mosolyt szeretnék csalni az arcukra. Remélem tetszeni fog.
Jószándékú emberek gyakran meglátnak egy kölyökkutyát, rögtön a szívükbe zárják, és azonnal hazaviszik, anélkül, hogy a következményeket átgondolnák. A háziállat tartás viszont nem a legolcsóbb mulatság.
A kutya által kiadott hangok eredeti funkciója meglehetősen egyértelmű - a morgással figyelmeztet, az ugatással felkiált, a vonyítást távolsági kommunikációra használja, de mi a célja a vinnyogással?
Szívszorító dolog látni, amikor egy nyugtalan kutya remegéssel, lelapulással, a póráz ráncigálásával vagy akár harapással reagál a mindennapi eseményekre. Mi a teendő a félős kutyával?
A lakásban tartott kutya valóban több odafigyelést, sétát és játékot igényel, mint a lakásban egyedül tartott cica. A klausztrofóbia nem jellemző a macskákra, rendszerint jelzik, ha simogatást, foglalkozást igényelnek, egyébként a nap nagy részét pihenéssel, alvással töltik. Manapság számos olyan macskajáték, többszintes, karomkoptatóval is ellátott macskaház kapható, amivel le tudja foglalni magát a cica az egyedül töltött órák alatt.
Lehet, hogy bolhás. Többnyire akkor csinálják ezt. Kellene neki venni cseppentős bolhairtót (állatpatika!)! Ha mégsem múlik a vakaródzás, akkor azt javaslom, vigyék el állatorvoshoz.
Egyedfüggő, de szerintem hamar megszelídül. Pár nap, egy hét és ki sem lehet majd zavarni a gazdi öléből! Mindenképpen nyugodtság és türelem kell hozzá, nem szabad erőltetni a barátkozást, rá kell hagyni a macsra a kezdeményezést. A macskák ilyenek!
Szerintem átvette a házőrző szerepet és mivel fél, folyamatos ugatásával próbálja jelezni, hogy ő ott őrzi a házat.
Szerintem nem igaz! Azért lehet ez a tévhit, mert általában benti cicákról van szó, ritkán mennek ki és akkor sem merészkednek messzire. Ha tartósan kinti életmódot folytatnának, ők sem lennének "különbek" :) És láttam én már csavargástól rendesen lepusztult sziámi cicát!