2006. Kékhomlokú aratinga
A kékhomlokú aratinga egy szelíd, értelmes és játékos papgáj, viszont sok agyi tevékenységre és mozgásra van szüksége.
A kékhomlokú aratinga egy szelíd, értelmes és játékos papgáj, viszont sok agyi tevékenységre és mozgásra van szüksége.
Egy olvasó a közelmúltban küldte nekem a következő viccet és megkért, hogy osszam meg önökkel. Fogalmam sincs, hogy honnan származik. Nem az a célom vele, hogy valakit is megbántsak, csupán mosolyt szeretnék csalni az arcukra. Remélem tetszeni fog.
Jószándékú emberek gyakran meglátnak egy kölyökkutyát, rögtön a szívükbe zárják, és azonnal hazaviszik, anélkül, hogy a következményeket átgondolnák. A háziállat tartás viszont nem a legolcsóbb mulatság.
A kutya által kiadott hangok eredeti funkciója meglehetősen egyértelmű - a morgással figyelmeztet, az ugatással felkiált, a vonyítást távolsági kommunikációra használja, de mi a célja a vinnyogással?
Szívszorító dolog látni, amikor egy nyugtalan kutya remegéssel, lelapulással, a póráz ráncigálásával vagy akár harapással reagál a mindennapi eseményekre. Mi a teendő a félős kutyával?
A párban tartott hullámosoknak jobb, ha nagy kalitban (legalább 65-70 cm hosszúságú) vannak, mintha naponta végigkergetik őket a lakásban visszaköltöztetés céljából. Ha párban vannak egymással foglalkoznak, így a tanítás esélye meglehetősen szerény. A vad hullámospapagájok elsősorban magvakkal, zöld növényi részekkel táplálkoznak. Vagyis a változatos összeállítású magkeverék (felkínálható vízben puhítva, illetve csíráztatva is) mellett fűfélék, kétszikű gyomok levele, bugája, félérett kalászos termések, alkalmanként lágyeleség, szeletke alma etethető velük. A túletetéssel vigyázzon, mivel hajlamosak az elhízásra.
Kedves Kriszta! Állatorvosnak kellene látnia a szemölcsöt. Ha zavarja, vérzik, akkor műtétet igényel. A kezelést nem javasolom. Üdvözlettel. Dr Fekete Richard
Habár más oka is lehet, valószínűleg fél a kutya. Javaslatunk: Pórázon kéne sétáltatni a kutyát (ha eddig nem azon tették), és minden kitámadáskor egyszerűen meg kell fordulni és az ellenkező irányba elindulni tovább sétálni. Nem kell sem büntetni, sem megszidni a kutyát. Egyszerűen elindulunk a másik irányba vele. Természetesen ennél jóval összetettebb probléma is lehet a háttérben, ezért meg kell figyelni a kutya viselkedését és testtartását: hogyan tartja a farkát (fölemeli-e, behúzza-e maga alá?), borzolja-e a hátán a szőrt? Az ilyen és ehhez hasonló viselkedési jelek azok, melyek többet árulnak el a viselkedés hátteréről és okáról. Előfordulhat az is, hogy a kutya gazdája fél esetleg bizonyos fajta kutyáktól vagy emberektől vagy helyzetektől, melyeket a kutya észlel, érzékel és ezért lép fel támadólag – védelmezvén a gazdáját. Továbbá javasoljuk azt is, hogy egy napra „zárja ki a kutyát a falkából”. Alkalmazza a Hogyan legyek falkavezér című cikkben leírtakat. Közben figyelje meg, hogy hogyan reagál az eb erre. Ez is sokat elárul a megugatás vagy kitámadás hátteréről. Amennyiben a fentiek betartása ellenére egy héten belül nem változik a kutya viselkedése, kérjük, jöjjön el az ebbel az iskolába, hogy a kettejük kapcsolatát, a kutya viselkedését (hogyan viszonyul a gazdájához, hogyan reagál más emberekre és kutyákra, stb.) meg tudjuk figyelni és személyre szabott, pontos tanácsokkal tudjuk ellátni a gazdit.
Szerintem is ki kellene kérni más állatorvos véleményét. Mik jöhetnek szóba? Ízületi betegségek (arthrosis pld.), gerinc meszesedés, porckorongsérv, Lyme-kór pld. Úgyhogy jó lenne röntgen- és vérlabor-vizsgálat (beleértve Lyme-tesztet, ha nem oltott ellene). A kezelés ezek alapján javasolt. Dr Fekete Richard
Javasolnám, hogy keressenek fel állatorvost és ne házilag próbálkozzanak. Ez egy olyan probléma, amivel néha még a szakszerű beavatkozással, kezeléssel is nehéz eredményre jutni. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy egy pici darab idegentest van az ujja között a bőr alatti szövetekben.