2006. Kékhomlokú aratinga
A kékhomlokú aratinga egy szelíd, értelmes és játékos papgáj, viszont sok agyi tevékenységre és mozgásra van szüksége.
A kékhomlokú aratinga egy szelíd, értelmes és játékos papgáj, viszont sok agyi tevékenységre és mozgásra van szüksége.
Egy olvasó a közelmúltban küldte nekem a következő viccet és megkért, hogy osszam meg önökkel. Fogalmam sincs, hogy honnan származik. Nem az a célom vele, hogy valakit is megbántsak, csupán mosolyt szeretnék csalni az arcukra. Remélem tetszeni fog.
Jószándékú emberek gyakran meglátnak egy kölyökkutyát, rögtön a szívükbe zárják, és azonnal hazaviszik, anélkül, hogy a következményeket átgondolnák. A háziállat tartás viszont nem a legolcsóbb mulatság.
A kutya által kiadott hangok eredeti funkciója meglehetősen egyértelmű - a morgással figyelmeztet, az ugatással felkiált, a vonyítást távolsági kommunikációra használja, de mi a célja a vinnyogással?
Szívszorító dolog látni, amikor egy nyugtalan kutya remegéssel, lelapulással, a póráz ráncigálásával vagy akár harapással reagál a mindennapi eseményekre. Mi a teendő a félős kutyával?
Van esély rá, hogy kikeljenek a tojások, de egy külön terráriumra lenne szükség, hogy tényleg kikelhessenek!
Ebben az esetben a könnyezés okát kell megszüntetni, ugyanis a szőr elszíneződésével önmagában nem lehet mit kezdeni. Az okok közt szerepelhet például, hogy a kutyusnak befelé nőtt a szempillája és ez irritálja a szemét. Ez esetben forduljon orvoshoz. Amennyiben az irritáció más eredetű, úgy próbálkozhat borvízzel - patikában kapható -, vagy kutya szemcseppel.
Sok betegségnek lehet ilyen (zihálásos) tünete. Leggyakrabban tüdőgyulladás okozhat ilyet, aminek súlyos következménye is lehet! Éppen ezért mihamarabb állatorvoshoz kellene vinni a malacot!
Nemigen lehett erre megtanítani, de normális esetben nincs is szükség rá! Hiszen utcán sétáltatni elég kockázatos és felesleges vállalkozás, a lakásban meg nyugodtan szaladgáljon! :)
Sajnos nem szolgálhatok jó hírrel ebben az ügyben. A két kutya között valószínűleg eddig is voltak ellentétek, de le tudták vezetni a "játék" folyamán. A játék alatt kiderül, ki az erősebb, a domináns, így utána, ha az ösztönök kifáradnak, pihenés közben, már nem rivalizálnak. A másik ok, hogy amíg külön laktak, addig egyik kutya sem érezte sajátjának a másik otthonát, de a közös lakásban már el akarják dönteni a rangsort. Megakadályozni a verekedést nem lesz könnyű. Amíg önök jelen vannak, és egyértelműen tudtukra adják, hogy verekedni nem lehet, addig talán működni fog. De sajnos mind a két fajta nagyon önfejű, nehezen kezelhető, és ahogy egyedül maradnak, megint összeugranak. Azt tudom javasolni, hogy otthon, a lakásban, tartják őket ketrecbe, egymástól elzárva, ha nincsenek felügyelet alatt. Ha így sem működik, akkor felváltva engedjék ki őket a lakásba, és a kertbe. Sétálni azért próbáljanak meg velük együtt menni, valószínű, hogy az utcán már nem fognak verekedni. A másik megoldás, hogy az erőszakosabb, a kezdeményezőt ivartalanítani kell (persze csak abban az esetben, ha nem tenyészkutyáról van szó), így a territórium megőrzése nem annyira jelentős a számára. Remélem sikerült kielégítő választ adnom, és megoldást a problémára. Ha további kérdés is felmerülne kérem telefonáljon, vagy írjon.