2076. Az anolisz gyík
Az anoliszok sok helyen kedvelt háziállatok. Könnyű vigyázni rájuk, szórakoztatóak, egyes fajtájukat még melegházban is lehet tartani.
Az anoliszok sok helyen kedvelt háziállatok. Könnyű vigyázni rájuk, szórakoztatóak, egyes fajtájukat még melegházban is lehet tartani.
Nagyon fontos, hogy a házikedvencként tartott hüllő és a kétéltű étrendje megfelelő legyen. Az etetés során nem csupán vitamin-és ásványi anyag szükségletüket kell szem előtt tartani, hanem vadászösztönüket is.
A teknősök több, mint 200 millió éve léteznek a Földön, megelőzve az emlősöket, a madarakat, a krokodilokat, a kígyókat, és még a gyíkokat is a fejlődésben. Lássunk néhány érdekes tényt a páncélos állatokkal kapcsolatban!
Egy szakállas agáma gondozása nem túl bonyolult feladat, ráadásul nagyon szórakoztató állat. Ha elég óvatosan bánsz vele, és odafigyelsz az igényeire, sokáig élvezheted a társaságát.
A leopárdgekkó a legkönnyebben tartható gyíkok közé tartozik, amelyről a fiatal hüllőbarátok is viszonylag könnyen gondoskodni tudnak. Egy számára kényelmes terrárium berendezése sem túl nehéz.
Sok feltételezhető ok lehetséges, első lépésben egy alapos állatorvosi vizsgálattal meg kell győződni a szervi okokról (vese, húgyúti szervek, cukorbetegség, stb.) Amennyiben ezek negatívok, akkor lehet a táplálék-/folyadék felvétel, viselkedési okokkal, rangsorproblémákkal (jelölő vizelés) egyéb viselkedési és megszokási okokkal indokolni a tünetet. Küldjön egy e-mailt az info@4tappancs.hu címre és elküldöm Önnek az "Az én kutyám … nem szobatiszta" című írásom.
Egy teljes vérlabor- és ultrahangvizsgálatra lenne szükség első körben. Pl. máj, vese, hormonális probléma állhat a háttérben...
A beszerzés első napjaiban hagyni kell, hogy a madár megszokja a helyét, nem szabad zavarni az etetési időn kívül. Ha már "belakta" a kalitját, akkor lehet szoktatni a kéz közelségéhez. Ha nem nagyon ijed meg a ketrecajtó kinyitásakor, akkor a nyitott ajtón keresztül kellene kedvenc csemegéjét kínálgatni. Erre a legalkalmasabb lehet a fürtös köles. Ha már elfogadja, akkor megpróbálhatja a csumiz kínálása közben kézre léptetni a madarat. A nyitott tenyeret, ujjat óvatos nyomással kell a mell alá tolni, ezzel késztetve a hullámos a fellépésre. Amíg vad a papagáj nem érdemes reptetni, mert a megfogással járó hajszolás, csak még jobban elvadítja. Kivéve azt az eset, ha van türelmük megvárni, hogy magától visszamenjen a helyére. Viszonylag kisebb stresszel jár, ha a szabadon lévő madarat sötét, illetve elsötétített szobában, úgy fogják meg, hogy ne okozzon túl nagy ijedséget. Például törölközővel letakarva.
Sajnos Magyarországon ez a téma, - mivel a kutyás kultúra néhány éves lemaradásban van a fejlettebb országokéhoz képest és az állat egészségügyi érdekeltség nem mindig az állatok érdekét szolgálja - meglehetősen elhanyagolt. Néhány Nyugat-európai országban az elektromos impulzussal sokkoló (Teletakt/Inotek) készülékek be vannak tiltva, mert az állatorvosi és biológiai vizsgálatok két dolgot bizonyítottak: 1./ a közvetlen elektromos áram megváltoztatja az állat fajnak megfelelő természetes viselkedését, mozgásában korlátozza illetve olyan mozgásra kényszeríti amely számára fájdalmat vagy sérülést okoz 2./ állatorvosi felmérések adatai bizonyították, hogy azokon a kutyákon amelyeken ezeket a típusú készülékeket használták, gyakoribbá váltak a nyakcsigolya, idegrendszeri és pszichikai megbetegedések. További problémákat okoz a készülék - tréningtechnikailag és nevelés-tanulás módszerek szempontjából - helytelen használata. Legtöbb esetben elmarad az un. M F I J (Megszakítás – Figyelemfölkeltés – Irányítás – Jutalmazás) cselekvési láncolat. A legnagyobb forgalmazók készülékeiket az elmúlt években kissé átkonstruálták, visszahúzódtak a feketepiacra és azokba az országokba terjesztették ki export kereskedelmüket ahol a készülékek nincsenek betiltva és az ellenőrzés is kicsi. (pl. Magyarország) Számomra (többek között!) igazán az mutatja a magyar kutyás színvonalat, hogy pl. ezeket a több országban betiltott, - mert bizonyítottan ártalmas! - készülékeket nem kevés pénzért magukat kinológiai és kutya szakmai folyóiratnak mondó lapok hirdetnek és népszerűsítenek. A probléma gyökerei egyébként ugyan ott találhatóak, mint annyi minden más állatvédelmi és kutyatartási gondé: - az iszonyú nagy populáció következtében a kutya rendkívül leértékelődött - a kutyatenyésztésért felelős szervezettek anyagi érdekeltségi rendszerei ellenkeznek a korszerű állatvédelem irányával - az állatorvosok jelentős része anyagi okoknál fogva nem érdekelt a mennyiségnek a minőségre való áthelyezésében.