2146. A vitorláshal tenyésztése
Ha megszállott haltenyésztő vagy, akkor bizonyára jól ismered a vitorláshalat. Ez a hal új távlatokat nyit meg az akvarista előtt.
Ha megszállott haltenyésztő vagy, akkor bizonyára jól ismered a vitorláshalat. Ez a hal új távlatokat nyit meg az akvarista előtt.
A piócák, tetvek és férgek a halon előforduló külső paraziták.
A darakór a leggyakoribb halbetegség, amely az édesvízi- és díszhalakat érinti. Mi ez a betegség? Mit kell róla tudni? Olvass tovább a részletekért!
Az első részben már megismerkedhettünk a darakórral, most lássuk, hogy milyen lehetőségek vannak a betegség kezelésére, illetve a darakór kialakulásának megelőzésére!
A hüllők nem képesek szabályozni saját belső hőmérsékletüket, ezért állandóan hőforrásra van szükségük. A megfelelő hőmérsékleti tartomány biztosítása létfontosságú a házi kedvencként tartott hüllők számára. Az UV fény pedig bőrük jó állapotának fenntartása miatt lényeges.
Ennek több oka is lehet, látatlanban csak találgatni tudok. Fájdalommal járó betegségek esetén is előfordul ilyen viselkedés (végtagfájdalmak, belső szervi betegségek, stb.), amikor bizonyos mozdulatokat tesz, akkor az fájdalommal járhat. Ennek eldöntéséhez alaposan meg kellene a kutyát vizsgálni. A másik lehetőség, hogy valaki megijesztette, bántotta, megütötte, megdobta valamivel és emiatt riad meg sokszor. Sajnos gyakran spay-vel lefújt állatoknál tapasztalható ilyen viselkedés.
A műtétet követő néhány napban általában lelki okokból nem esznek a cicák. Természetesen ki kell zárni a műtéti szövődmény lehetőségét (láz, septikémia, stb). Ha a helyzet 3-4 nap után sem javul, keresse fel állatorvosát.
A "fejből történő magkirázás" nem más, mint a begyben már előemésztett, pépesített eleség visszaöklendezése. Ez az amúgy ösztönös viselkedés (ezzel etetik fiókáikat a papagájok) lehet "rossz szokás is", sokszor felnőtt madarak is kedveskednek így egymásnak, de ha túl gyakran csinálja (esetleg fogyáshoz is vezet), akkor begyhurutról lehet szó. Ebben az esetben állatorvoshoz kellene fordulni. A "tollak szivacsszerű ropogását" nehezen tudom elképzelni, így nem tudom, hogy csak valami ártalmatlan dologról van-e szó, vagy esetleg légszőszervi problémáról.
Nincs tudomásom semmi olyan dologról, ami miatt ne lehetne epilepsziás kutyába mikrochipet ültetni. Arról sem tudok, hogy bármiféle káros sugárzást bocsátanának ki a chipek. Szerintem nyugodtan be lehet ültetni azt a kutyába.
Elméletileg egészen kis korától lehet kötni hajbóbitát, de a kutyusok többsége nehezen viseli. Valószínűleg az Ön kutyusánál is az lehet a gond, hogy irritálja és saját magának kaparja ki vagy maga a csat okozza a kopást. Esetleg próbáljon meg nagyobb bóbitát kötni - több szőrt fogjon föl - és ne csattal, hanem hajgumival, de ha nem ragaszkodik hozzá, akkor én azt javaslom, hogy inkább vágasson frufrut neki.