2456. A közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius), mint háziállat
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A királypiton kitűnően megfelel egy kezdő kígyótulajdonosnak. Nem nő túl nagyra, testhossza 1-1,5 m, tehát kisebbek, mint más fojtókígyók (constrictorok), melyeket szintén gyakran tartanak házi kedvencként.
Feltétlenül legyenek erős ágak a királypiton ketrecében, és egy sötét búvóhely, mely legyen elég nagy ahhoz, hogy a kígyó kényelmesen elférjen benne és biztonságban érezze magát.
A kilencöves tatu a félsivatagos, száraz klímájú, füves területeket kedveli, de szüksége van búvóhelyre a nappali forróság és az éjjeli lehűlés miatt. A föld alatt egész járatrendszereket épít ki, de akkor sem jön zavarba, ha úsznia kell.
A denevérekhez hasonlóan a delfinek is ultrahangok segítségével mozognak és vadásznak, magas frekvenciájú irányított hangokat adva ki és megvárva a visszhang képzését.
Úgy tudom, hogy a shih-tzuk szőrszíne nem változik születés után jelentősen. Legalábbis a barna-fehér foltos kiskutya biztos, hogy ilyen marad felnőttnek is és nem lesz "szürke".
Azt szoktam mondani, hogy addig, amíg az első 4 oltása nincs meg a kiskutyának, addig nem szabad idegen (főleg oltatlan) kutyák által látogatott területekre vinni. Saját kertbe, még ha kutya is van (persze oltva!), természetesen kiengedhető és erdőbe, természetvédelmi területre is vihető, hiszen azért 3-4 hónapos koráig nem zárhatjuk be teljesen a lakásba.
A teknőst mielőbb állatorvosnak kell megmutatni. Valószínűleg vitaminhiány okozza a betegséget, az állatorvos ennek megfelelően kezelni fogja a teknőst!
A kép és a leírtak alapján úgy tűnik, hogy a németjuhászok egy gyakori és nagyon súlyos bőrbetegségéről lehet szó. Ezt a bőr mély-gennyes gyulladásának hívjuk. Ha tényleg erről a betegségről van szó, akkor a tünetek sokszor nagyon súlyosak és nehezen kezelhetők. Kezelések ellenére is újra és újra visszatérhetnek a tünetek. Mindenképpen kitartásra és komplex kezelésre van szükség mind az állatorvos, mind a tulajdonos részéről.
Gyakran fordul elő, amit leírt. Valószínűleg tényleg "csak" kis miteszerekről van szó. Egyenként nyomogatni szerintem nem érdemes, inkább kutyasamponos fürösztést kellene alkalmazni az emlőkön, majd ezután állatpatikákban kapható fertőtlenítő hatású lemosó/sampon használatát ajánlom.