2456. A közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius), mint háziállat
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A királypiton kitűnően megfelel egy kezdő kígyótulajdonosnak. Nem nő túl nagyra, testhossza 1-1,5 m, tehát kisebbek, mint más fojtókígyók (constrictorok), melyeket szintén gyakran tartanak házi kedvencként.
Feltétlenül legyenek erős ágak a királypiton ketrecében, és egy sötét búvóhely, mely legyen elég nagy ahhoz, hogy a kígyó kényelmesen elférjen benne és biztonságban érezze magát.
A kilencöves tatu a félsivatagos, száraz klímájú, füves területeket kedveli, de szüksége van búvóhelyre a nappali forróság és az éjjeli lehűlés miatt. A föld alatt egész járatrendszereket épít ki, de akkor sem jön zavarba, ha úsznia kell.
A denevérekhez hasonlóan a delfinek is ultrahangok segítségével mozognak és vadásznak, magas frekvenciájú irányított hangokat adva ki és megvárva a visszhang képzését.
A legkisebb kutyafajtaként a chihuahua-t ajánlanám mint Magyarországon "beszerezhető" fajtát. Ez a fajta 1-2 kg súlyú, hosszú és rövidszőrű változatban létezik.
Levelét elolvasva a következőket tanácsolnám: 1. Mivel a kutya húsevő állat, így szüksége van a szervezetének az állati eredetű tápanyagokra. Tehát húst és/vagy húskészítményeket is kell adnunk. 2. Annak ellenére, hogy vitaminokkal ellátjuk alaposan, többféle hiánybetegség (esszenciális aminosavak, zsírszegény táplálás miatt zsírban oldódó vitaminok hiánya) fejlődhet ki olyan kutyák esetében, amelyek csak rizs- gyümölcs diétán élnek. 3. Egy idő után a "diétás" étrend miatt a hasznos bélflora megváltozik, így ha másmilyen táplálékhoz jut az állat, rögtön különböző emésztési zavarok (hasmenés, hányás, gyomorégés tünetei) jelentkeznek. 4. Egészséges és nem diétán élő kutyáknál is tapasztalni elég sokszor a fűrágást. Ez nem betegség jele, hanem nekik is szükségük van bizonyos mennyiségű növényi rostra. Ezek után a tanácsiam: 1. A diétás étrendhez apránként kellene főtt, zsírszegény fehérhúst keverni úgy, hogy fokozatosan emelve a hús mennyiségét 2-3 hét alatt kb. fele-fele arányban hús és rizs-zöldség legyen a napi adagja. Ez idő alatt folyamatosan adni a tejsav baktériumos készítményeket és kivárni a bélflóra normalizálódását. 2. Egy másik lehetőség: Manapság szinte minden állatorvosnál vagy az állatpatikákban beszerezhető könnyen emészthető, komplett diétás tápok etetése is megoldást jelenthet a probléma megszüntetéséhez. (Eukanuba EVD, Hill´s, Royal Canine Diet) 3. Ha az általam javasolt otthoni " barkácsolás" nem segít, akkor már arra kell gondolnunk, hogy valamelyik emésztőenzim hiányosságával állunk szemben, amit laboratóriumi vizsgálatokkal ki lehet deríteni és gyógykezelni. Ezeket a vizsgálatokat (széklet- és vérvizsgálat) az ön állatorvosa is elvégezteti a speciális laborban.
Kutyája étrendjéből valószínűleg hiányoznak a rostos anyagok, így a legelése teljesen természetes, sőt hasznos dolog. A fű ugyanis rostos anyagokkal egészíti ki a táplálékot, összefogja a béltartalmat és elősegíti, hogy végighaladjon a bélcsatornán. Az emberekhez hasonlóan, a kutyák számára is hasznosak a rostos anyagok, csökkentik a bélbetegségek kockázatát. Bizonyára azt is megfigyelte, hogy kutyája nem ötletszerűen legel, hanem egy-egy meghatározott fű-, vagy gyomfajtát keres erre a célra. Valószínűleg a lédús, friss, harmatos növényeket és nem az elszáradt, elöregedett hajtásokat kedveli. Javaslom, hogy kutyája étrendjét 1/3 arányban egészítse ki reszelt sárgarépával és apróra tördelt salátalevéllel, melyeket azonban feltétlenül bioboltból, vagy biopiacról szerezzen be.
Lehet, hogy a kutyájának láza van, de az idegrendszeri tünetekkel nem jár. Valószínűleg az altatás viselte meg, mindenféleképpen ajánlatos egy vérvizsgálatot végeztetni, (máj-, vesefunkció) és átmenetileg antiepileptiform gyógyszereket adni neki, ha egyébként a lelet negatív.
A szukáknál ajánlatos egy tüzelést megvárni és utána ivartalanítani, de ez ebben az esetben nem járható út. Az ivarérettség kb. 6-12 hónapos kor között jelentkezik (fajtától függően), amely élettanilag az első tüzelést jelenti. Szerintem kb. 2 hónapja van az ivartalanításig. Természetesen vemhes állatot is lehet ivartalanítani, de ez nagyobb és drágább műtét, hiszen a méhet is el kell távolítani.