2456. A közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius), mint háziállat
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A királypiton kitűnően megfelel egy kezdő kígyótulajdonosnak. Nem nő túl nagyra, testhossza 1-1,5 m, tehát kisebbek, mint más fojtókígyók (constrictorok), melyeket szintén gyakran tartanak házi kedvencként.
Feltétlenül legyenek erős ágak a királypiton ketrecében, és egy sötét búvóhely, mely legyen elég nagy ahhoz, hogy a kígyó kényelmesen elférjen benne és biztonságban érezze magát.
A kilencöves tatu a félsivatagos, száraz klímájú, füves területeket kedveli, de szüksége van búvóhelyre a nappali forróság és az éjjeli lehűlés miatt. A föld alatt egész járatrendszereket épít ki, de akkor sem jön zavarba, ha úsznia kell.
A denevérekhez hasonlóan a delfinek is ultrahangok segítségével mozognak és vadásznak, magas frekvenciájú irányított hangokat adva ki és megvárva a visszhang képzését.
Már néhány naposan kézbe lehet venni pár percre. 2-3 hetesen pedig hosszabb időre is.
Kedves Éva! Sajnos nagyon rosszul kezdett bele az utolsó "mentő" próbálkozásba az akvarisztika iránt, de remélem nem hagyja abba ezt a csodálatos hobbit az eddigi kudarcok miatt. Semmit nem ír az akváriumáról, pedig ez az egyik legfontosabb lenne. A harcsákat jelen esetben meg lehet mutatni halakhoz értő állatorvosnak, aki talán még tud rájuk valamit mondani, de előrehaladottnak tűnik a probléma, nem látok sok esélyt gyógyulásukra. Amikre feltétlenül figyeljen a jövőben: - az akváriumhoz illeszkedjenek a benne tartott halak kifejlettkori méretei, 30 cm-es harcsákat 250-300 literesnél kisebb akváriumban tartani pl alapvetően nem szabad, stresszes a halaknak, könnyen betegszenek - a biológiai egyensúly beállását mindenképpen meg kell várni, ha teljes takarításra volt szükség az akváriumban! Ilyet csak nagyon indokolt esetben szabad csinálni, egyébként a rendszeres részleges vízcserét kell alkalmazni az akváriumi vízminőség fenntartására. A frissen beállított, egyébként "teljesen tiszta" akvárium az egyik legveszélyesebb környezet az első napokban lezajló biológiai folyamatok miatt a halak számára! - a pusztulással járó betegségek nagyon nagy részének oka tartási probléma, csak igen kis része behurcolt betegség, mindig oda kell figyelni a tartott halaink igényeire (ennek szakkönyvekben utánanézni, halvásárlás _előtt_) és annak megfelelően tartani őket Szurkolok Önnek! Javaslom, hogy vásárolja meg valahol (akár antikváriumban is valamely régebbi kiadást) Horn Péter-Zsilinszky Sándor szerzőpáros Akvarisztika című könyvét, olvasgassa és vágjon bele újból, az elejéről kezdve! :)
A kiütések, viszketés hátterében többféle ok is szerepelhet. Ezek mindegyike más és más kezelést igényel. Ezért a legjobb szándékom ellenére sem tudok diagnózis nélkül kezelési tanácsot adni. Megértem, hogy a távoli székhelyű állatorvoshoz gondot okoz az állat elszállítása, és a kiszállási költségek is nehézséget okozhatnak, mégis a legjobb, amit tanácsolhatok, hogy a beteget mutassa meg szakembernek. Tekintettel arra, hogy a tünetek hátterében akár rühösség is lehet, jó lenne mielőbb megfelelő kezelést alkalmazni.
Visszanő és ha a bőr nem sérült, akkor nem kell kezelni.
Féreghajtást 3 havonta tanácsos ismételni, az oltásokkal kapcsolatban pedig kérlek olvasd el az alábbi cikket: