2456. A közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius), mint háziállat
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A királypiton kitűnően megfelel egy kezdő kígyótulajdonosnak. Nem nő túl nagyra, testhossza 1-1,5 m, tehát kisebbek, mint más fojtókígyók (constrictorok), melyeket szintén gyakran tartanak házi kedvencként.
Feltétlenül legyenek erős ágak a királypiton ketrecében, és egy sötét búvóhely, mely legyen elég nagy ahhoz, hogy a kígyó kényelmesen elférjen benne és biztonságban érezze magát.
A kilencöves tatu a félsivatagos, száraz klímájú, füves területeket kedveli, de szüksége van búvóhelyre a nappali forróság és az éjjeli lehűlés miatt. A föld alatt egész járatrendszereket épít ki, de akkor sem jön zavarba, ha úsznia kell.
A denevérekhez hasonlóan a delfinek is ultrahangok segítségével mozognak és vadásznak, magas frekvenciájú irányított hangokat adva ki és megvárva a visszhang képzését.
A hullámos papagáj 1 éves korában válik ivaréretté. Tenyészállatnak egészséges, ép tollazatú, lehetőleg azonos színű, de legalább egymással harmonizáló színű, egyéves egyedeket kellene kiválogatni. Méghozzá úgy, hogy ne legyenek egymással rokoni kapcsolatban, és el is fogadják egymást. Ugyanis ez a madár párválasztó! Csak akkor várhatunk tőle eredményes költést, ha a kiválasztott egyedek párba állnak!
Ha a mennyiség is megfelelő (a madár nem elhízott), akkor a leírtak megfelelnek a hullámos táplálására.
A féreghajtók általában 1-2 napon belül kihajtják az esetleges bélférgeket,de ezt két hét után ajánlatos megismételni. Ha a cica bélsara féregmentes,és nem jár ki a lakásból,akkor nem kell féregfertőződéstől tartani. Kijáró állatok azonban bármikor újra felvehetnek féregpetéket a talajból,rovarokból,rágcsálókból. Ha együtt alszik cicájával, negyedévente ajánlott a féregtelenítések ismétlése..
A behívás, ha idejében kezdik tanítani, egyszerű dolog. Persze mindez az ingerkörnyezettől függ. A lényeg, hogy kellőképpen tudjuk motiválni a kutyát. A tanítást nyugodt helyen, lehetőleg otthon kell elkezdeni. A lényeg, hogy amikor a kiskutya odajön hozzánk, jutalmazzuk meg és kössük hívószóhoz. Jutalomfalattal nagyszerűen lehet motiválni a kutyák többségét, ezzel könnyedén magunkhoz hívhatjuk és így a kutya hamar megtanulja, hogy a gazdihoz menni jó. Ha már otthon megbízhatóan odajön hozzánk, ha hívjuk, akkor nehezíthetünk a feladaton. Tudnunk kell, hogy a kutyák nehezen általánosítanak. Ezért más környezetben lehet, hogy újra kell tanítani a feladatot, de ez már gyorsabban fog menni. Próbáljunk minél több helyen gyakorolni, hogy a kutya hamar megértse, a behívás mindenhol behívás marad. Az első sétáknál a kiskutyák igen meglepődnek a rengeteg inger hatására, ezért rendszerint póráz nélkül is a gazdi közvetlen közelében maradnak, bármerre is menjen. Idővel felbátorodnak és elmennek messzebbre, de általában szemmel tartják a gazdit, nehogy elveszítsék szem elől. Azonban a legtöbb gazdi elkövet két óriási hibát. Egyik az, hogy ha a kutya nem jön vissza, akkor utána megy, így a kutya megszokja, hogy biztonságban van, a gazdi úgyis követi. A másik általános hiba, hogy ha vége a sétának, behívja, pórázra veszi és hazamennek. Így természetes, hogy a kutya megtanulja, hogy ha hívják, az a séta végét jelenti. Na de hogy is kerülhetjük ezt el? A válasz egyszerű: miközben a kutyák játszanak, gyakran hívjuk be, jutalmazzuk meg és engedjük vissza játszani. Esetleges büntetést is alkalmazhatunk, hogy ha a kutya nem akar visszajönni. De a büntetésnél is van alapszabály. A jutalmazás is és a büntetés is időhöz van kötve, így gyakorlatilag vagy a csíntett közben, vagy 1-2 másodpercen belül kell büntetnünk, másként a kutya képtelen lesz összekötni a két dolgot. Ebből látszik, hogy a behívás nem végrehajtását nem könnyű büntetni. Sok gazdánál lehet látni, hogy ha a kutya csak a sokadszori behívásra megy a gazdához, büntetést rónak a kutyára. Ilyenkor csak mi hisszük azt, hogy azért büntetünk, mert nem jött vissza, valójában azonban, a kutya szemszögéből azt büntetjük, hogy odament a gazdihoz. Sokszor előfordul, hogy a kutya után megy a gazdi, és ott akarja büntetni, azonban mielőtt odaérne a kutyához, az megfordul és elindul visszafelé. Ilyenkor már szintén nem büntethető! Ha a kutya makacsul nem akar bejönni, akkor nem találtuk meg a megfelelő motivációt (az ingerkörnyezethez kell megválasztani az adott jutalomfalatot,- van úgy, hogy otthon a táp is elég, míg a parkban a sült hús szükséges). A makacsul nem behívható kutyákat érdemes kutyaiskolába vinni, ahol egyéb behívási módszereket is tanítanak.
Normál körülmények között a mirigyek (mindkét ivarú állat esetében) könnyen ürülnek, gyulladás esetén azonban a mirigykivezető cső elzáródik, ami megakadályozza az ürülést, és a váladék további termelődése következtében a betegség csak súlyosbodik. Nem ritkán tályog alakul ki, ami ki is fakadhat. Enyhébb esetben a mirigyváladék manuális kiürítésével, antibiotikumokkal, gyulladáscsökkentővel a gyulladás megszüntethető. Szükség esetén a mirigytasakok fertőtlenítőszeres öblítése, gyógyszeres feltöltése is jó hatású lehet. Súlyos (krónikus) esetben szóba jöhet a végleges (műtéti) megoldás. De minden esetben ajánlatos megmutatni az állatot a kezelő állatorvosnak, aki a betegség súlyosságának megfelelően fogja kezelni az állatot. Aki mélyebben belemerülne a bűzmirigy-témába, annak összefoglaltuk a tudnivalókat, az alábbi kapcsolt cikkben olvashatja a részleteket.