2456. A közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius), mint háziállat
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A királypiton kitűnően megfelel egy kezdő kígyótulajdonosnak. Nem nő túl nagyra, testhossza 1-1,5 m, tehát kisebbek, mint más fojtókígyók (constrictorok), melyeket szintén gyakran tartanak házi kedvencként.
Feltétlenül legyenek erős ágak a királypiton ketrecében, és egy sötét búvóhely, mely legyen elég nagy ahhoz, hogy a kígyó kényelmesen elférjen benne és biztonságban érezze magát.
A kilencöves tatu a félsivatagos, száraz klímájú, füves területeket kedveli, de szüksége van búvóhelyre a nappali forróság és az éjjeli lehűlés miatt. A föld alatt egész járatrendszereket épít ki, de akkor sem jön zavarba, ha úsznia kell.
A denevérekhez hasonlóan a delfinek is ultrahangok segítségével mozognak és vadásznak, magas frekvenciájú irányított hangokat adva ki és megvárva a visszhang képzését.
Kb. 4-5 napig figyelje meg a cicát. Egyrészt a székletét (alomtálcát), hogy eltávozott-e a műanyagvég, másrészt pedig a Kedvencét. Ha bágyadt, gubbaszt, hány, nem eszik stb., vagy pedig 4-5 napon belül nem találja a megevett fémet, akkor feltétlen keressen fel egy állatorvost! A szerencse a szerencsétlenségben, hogy a műanyagdarabbal egy fémet is nyelt, így röntgennel könnyűszerrel megállapítható, hogy az idegentest még a belekben van, vagy sem...
Egy szó, mint száz: Itt lenne az ideje az állat ivartalanításának! A vázolt problémák egycsapásra meg fognak szűnni.
Elviekben igen. Megfelelően nagy kalit szükséges, mivel nagy a köztük lévő méretkülönbség. Mivel sok múlik az egyedek habitusán is, így előfordulhat torzsalkodás. Ez esetben szükséges lehet a különhelyezésük.
Mindenképpen vigye állatorvoshoz, ugyanis lehetséges, hogy gerincvelő eredetű a baj.
Minden hüllőre jellemző tulajdonság a vedlés. Ékszerteknősök életük során számtalanszor vedlik le bőrüket. Normális esetben levedlett bőr vékony, átlátszó hártyaszerű képlet. Élőben ez sokszor fehéres, vékony bőrfoszlányként látható, ami a teknős testéről lóg, amíg végleg le nem válilk. Vedlés során nem csak a bőr külső rétegét cserélik le a teknősök hanem a páncél szarulemezeinek elhalt részei is váltódnak. Ezek egészséges esetben szintén könnyen leválnak az alatta lévő területről, átlátszóak, nem véresek, az adott szarupajzsnak méretéhez és alakjához igazodnak. Egészséges teknős egyedül is problémamentesen levedlik. Segítségre abban az esetben van szükség, ha a szarulemezek nem hajlandók maguktól leválni, esetleg több réteg is felhalmozódik (ennek egy gyakori oka a szabálytalan páncélalakulás). Problémás esetben azonban érdemes hozzáértő személytől segítséget kérni.