2456. A közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius), mint háziállat
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A hangyaleső a Myrmeleontidae családhoz tartozó rovarfajta. Sokáig lárva-formában él, a kikelt szárnyas rovar leginkább szitakötőhöz hasonlít.
A királypiton kitűnően megfelel egy kezdő kígyótulajdonosnak. Nem nő túl nagyra, testhossza 1-1,5 m, tehát kisebbek, mint más fojtókígyók (constrictorok), melyeket szintén gyakran tartanak házi kedvencként.
Feltétlenül legyenek erős ágak a királypiton ketrecében, és egy sötét búvóhely, mely legyen elég nagy ahhoz, hogy a kígyó kényelmesen elférjen benne és biztonságban érezze magát.
A kilencöves tatu a félsivatagos, száraz klímájú, füves területeket kedveli, de szüksége van búvóhelyre a nappali forróság és az éjjeli lehűlés miatt. A föld alatt egész járatrendszereket épít ki, de akkor sem jön zavarba, ha úsznia kell.
A denevérekhez hasonlóan a delfinek is ultrahangok segítségével mozognak és vadásznak, magas frekvenciájú irányított hangokat adva ki és megvárva a visszhang képzését.
Kedves Gazdi! Végeztessen egy mindenre kiterjedő vizsgálatot, hogy a probléma okát megleljék.
Kedves Érdeklődő! Az ivarérett madarak esetén legegyszerűbb az un. "ausztrál szárnysáv" vizsgálata. Vagyis a tojók szárnyának fonákoldalán egy, vagy több szabályos sorban láthatók sárgás színű (albínó madarak esetén halvány kávészínű) pettyek, amik a hímeknél hiányoznak. Támpont lehet még a viselkedés( a hímek sokkal többet fütyülnek, lábtartásuk általában zárt, állásuk "délcegebb"), színezetbeli különbség (a hímekre nem jellemzők a sárga evező és farok vezértollak, a harántsávos mintázat).
A féreghajtó hosszabb idő alatt fejti ki hatását (pár hét). Így a férgek is még jó pár hétig (2-4) is ürülhetnek. Sajnos ha a terület fertőzött, a nyuszi nagy valószínűséggel megint férges lesz. Nem tudom esetleg a férgek meg lettek vizsgálva? Ha ez nem történt meg, hasznos lehet.
Ez a BUTASÁG szájhagyomány útján terjed és semmi alapja nincs. Talán ezzel akarták egykor megmagyarázni, ha a "tanítások" ellenére sem "beszélt" a hullámospapagáj. Emberi szavak, füttyök elsajátítására leginkább a szelíd, fiatal hím egyedek alkalmasak. Párban tartva szinte semmi esélye nincs, hogy beszéljen a madárka.
Szerintem fiatalok még az elengedéshez. Bár két héttel a kikelés után már kirepülnének, a szülők még sokáig tanítják őket repülni, táplálékot szerezni. A beteg madárka ivóvizébe vitaminok kellenének, illetve pár napig cseppnyi antibiotikum(felírásához érdemes lenne állatorvost felkeresni). A képen látható madárkák számomra inkább sármányfélének tünnek (de, persze), de táplálásuk (lisztkukac, legyek, apró rovarok, csipetnyi túró) megegyezik a rozsdafarkú fiókákéval.