2736. Kutyafajták: a török akbash
Annak ellenére, hogy az akbash soványabb mint más török őrkutya fajták, mégis egy nagy és erőteljes állat. Mit érdemes tudnunk erről a fajtáról?
Annak ellenére, hogy az akbash soványabb mint más török őrkutya fajták, mégis egy nagy és erőteljes állat. Mit érdemes tudnunk erről a fajtáról?
A spanyol alano eredeti megjelenésű és arányos felépítésű kutyafajta. Ebben a cikkben részletes információkat találsz a fajta összefoglaló jellemzőiről.
Az alapaha kékvérű bulldog egy fejlett kutyafajta, izmos testfelépítéssel. A feje széles, ajka laza, szeme pedig szétálló és több színváltozatban is előfordulhat. Füle V alakú és lelóg. Elvékonyodó farkát hosszúra hagyják. Akárcsak más bulldogfajtáknak, az alapaha kékvérű bulldogoknak is nagyon erős és izmos a testük. Csípőjük keskenyebb a mellkasuknál. Combjuk vastag és erőteljes. Rövid, feszes bundájuk lehet kék, piros vagy barna, fehér vagy csokoládé színű foltokkal.
Tacskó, tacsi, dakszli - évtizedek óta az egyik legnépszerűbb kutyafajta. Az egykori vadászkutya alkalmazkodott a városi környezethez, Picasso, J. F. Kennedy és Marilyn Monroe is őt választotta kedvencéül. Hírneve ma is töretlen.
Az élő, egészséges növények és a teljes magvas szemes takarmány az ideális energiaforrás a lovak számára. A feldolgozott takarmány nem tartalmazza a szükséges baktériumokat és enzimeket.
A legkisebb kutyafajtaként a chihuahua-t ajánlanám mint Magyarországon "beszerezhető" fajtát. Ez a fajta 1-2 kg súlyú, hosszú és rövidszőrű változatban létezik.
Levelét elolvasva a következőket tanácsolnám: 1. Mivel a kutya húsevő állat, így szüksége van a szervezetének az állati eredetű tápanyagokra. Tehát húst és/vagy húskészítményeket is kell adnunk. 2. Annak ellenére, hogy vitaminokkal ellátjuk alaposan, többféle hiánybetegség (esszenciális aminosavak, zsírszegény táplálás miatt zsírban oldódó vitaminok hiánya) fejlődhet ki olyan kutyák esetében, amelyek csak rizs- gyümölcs diétán élnek. 3. Egy idő után a "diétás" étrend miatt a hasznos bélflora megváltozik, így ha másmilyen táplálékhoz jut az állat, rögtön különböző emésztési zavarok (hasmenés, hányás, gyomorégés tünetei) jelentkeznek. 4. Egészséges és nem diétán élő kutyáknál is tapasztalni elég sokszor a fűrágást. Ez nem betegség jele, hanem nekik is szükségük van bizonyos mennyiségű növényi rostra. Ezek után a tanácsiam: 1. A diétás étrendhez apránként kellene főtt, zsírszegény fehérhúst keverni úgy, hogy fokozatosan emelve a hús mennyiségét 2-3 hét alatt kb. fele-fele arányban hús és rizs-zöldség legyen a napi adagja. Ez idő alatt folyamatosan adni a tejsav baktériumos készítményeket és kivárni a bélflóra normalizálódását. 2. Egy másik lehetőség: Manapság szinte minden állatorvosnál vagy az állatpatikákban beszerezhető könnyen emészthető, komplett diétás tápok etetése is megoldást jelenthet a probléma megszüntetéséhez. (Eukanuba EVD, Hill´s, Royal Canine Diet) 3. Ha az általam javasolt otthoni " barkácsolás" nem segít, akkor már arra kell gondolnunk, hogy valamelyik emésztőenzim hiányosságával állunk szemben, amit laboratóriumi vizsgálatokkal ki lehet deríteni és gyógykezelni. Ezeket a vizsgálatokat (széklet- és vérvizsgálat) az ön állatorvosa is elvégezteti a speciális laborban.
Kutyája étrendjéből valószínűleg hiányoznak a rostos anyagok, így a legelése teljesen természetes, sőt hasznos dolog. A fű ugyanis rostos anyagokkal egészíti ki a táplálékot, összefogja a béltartalmat és elősegíti, hogy végighaladjon a bélcsatornán. Az emberekhez hasonlóan, a kutyák számára is hasznosak a rostos anyagok, csökkentik a bélbetegségek kockázatát. Bizonyára azt is megfigyelte, hogy kutyája nem ötletszerűen legel, hanem egy-egy meghatározott fű-, vagy gyomfajtát keres erre a célra. Valószínűleg a lédús, friss, harmatos növényeket és nem az elszáradt, elöregedett hajtásokat kedveli. Javaslom, hogy kutyája étrendjét 1/3 arányban egészítse ki reszelt sárgarépával és apróra tördelt salátalevéllel, melyeket azonban feltétlenül bioboltból, vagy biopiacról szerezzen be.
Lehet, hogy a kutyájának láza van, de az idegrendszeri tünetekkel nem jár. Valószínűleg az altatás viselte meg, mindenféleképpen ajánlatos egy vérvizsgálatot végeztetni, (máj-, vesefunkció) és átmenetileg antiepileptiform gyógyszereket adni neki, ha egyébként a lelet negatív.
A szukáknál ajánlatos egy tüzelést megvárni és utána ivartalanítani, de ez ebben az esetben nem járható út. Az ivarérettség kb. 6-12 hónapos kor között jelentkezik (fajtától függően), amely élettanilag az első tüzelést jelenti. Szerintem kb. 2 hónapja van az ivartalanításig. Természetesen vemhes állatot is lehet ivartalanítani, de ez nagyobb és drágább műtét, hiszen a méhet is el kell távolítani.