2826. Májbetegség kutyáknál –okok és tünetek
Az ötödik ok, amely a kutyák halálát okozza, a májbetegség. Szerencsére a halál megelőzhető azáltal, hogy tanulunk a betegségról és arról, hogyan előzhetjük meg.
Az ötödik ok, amely a kutyák halálát okozza, a májbetegség. Szerencsére a halál megelőzhető azáltal, hogy tanulunk a betegségról és arról, hogyan előzhetjük meg.
Mivel a rüh egy bőrbetegség, a legtöbb gazda azt gondolná, hogy nem is igazán veszélyes. De a rühfertőzés rosszabbá is válhat és további, másodlagos fertőzések jelenhetnek meg.
A kutyatulajdonosok számára nem idegen fogalom a kutyák hasmenése, és nagyjából tudják, milyen formában jelentkezik. Viszont a hasmenés igazi okait, és különböző fajtáit igen kevesen ismerik.
A felfúvódás életveszélyes állapot, mely általában idősebb, 7 éves és annál idősebb kutyáknál jelenik meg. Bármilyen kutya felfúvódhat, de a fajtatiszta egyedek esetében sokkal gyakoribb, mint a keverék kutyáknál.
A fonalférgek olyan élősködök (paraziták), amelyek a kutyák vékonybelében élnek, és a bélben lévő testnedvekkel, illetve bélszövettel táplálkoznak. Érdemes erre figyelmet fordítani, mivel a férgek igen veszélyesek lehetnek a kutyákra nézve.
Az európai baglyok minden fajtája szigorú természetvédelmi védelem alatt áll. Vagyis otthon nem tarthatók. Léteznek olyan, általában kuvik méretű, vagy még kisebb egzotikus bagolyfélék, melyeket a nyugati országokban díszmadárként tartanak, de ezek megvásárlása előtt érdemes a természetvédelmi hatóságoknál megérdeklődni, hogy az adott fajta itthon nem szerepel-e tilalmi listán.
Minél előbb tessék felkeresni egy állatorvost, ahol alapos vizsgálattal eldönthető, hogy mi a baj, és annak megfelelő kezelést kaphat. Sajnos látatlanban erről az esetről nem lehet véleményt mondani
Nem egyértelmű, hogy mire gondol "teleltetés" alatt. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a teknős télen, a nyári körülményeket utánozó akvaterráriumba kerül és itt vészeli át a rossz időt. A másik lehetőség, hogy szó szerint telelésbe kezd, és az alacsony hő mérsékleten pihen a teknős tavaszig (hibernáció). Mindkettőnek előnyei és hátrányai is vannak. Az interneten illetve számos szakkönyvben is számos információt találni a megfelelő tartástechnológiáról illetve a teleltetésről.
Kétféle módon teleltethetők királyteknősök. Az egyik valójában nem számít telelésnek, ilyenkor a hűvös idő beállta előtt kell a teknősöket a lakásba bevinni és ott egy akváriumban a nyáron ideális körülményeket megteremteni (megfelelő hőmérséklet, mozgási lehetőség, megvilágítás, táplálék, stb.). A másik lehetőség, ha teknőst szó szerint teleltetjük. Ilyenkor sokkal alacsonyabb hőmérsékleten (kb. 5-10 fok, de a pontos érték az adott fajtól függ), sekély vízben, nyugodt helyen telel a teknős pár hónapot. Teleltetés előtt érdemes pár napot koplaltani a teknőst, valamint a telelés során rendszeresen ellenőrizni kell őket. Nagyon fontos azonban, hogy csak teljesen egészséges teknősöket szabad teleltetni. Beteg, legyengült állatok esetén nagy a veszélye, hogy a teknős tavasszal nem ébred fel. Ilyenkor a korábban említett, nyári körülményeket kell számukra biztosítani, megfelelő ellátás mellett.
A kacagógerlék egészen kis helyen is képesek már költeni, de javaslom, hogy legalább 0,8-1méter hosszú, 0,5méter széles és 0,6méter magasnál kisebb kalitba ne tegye őket. A kis ketrecben törik a tollazatuk és a mozgáshiány miatt rövidül a várható élettartamuk is.