2826. Májbetegség kutyáknál –okok és tünetek
Az ötödik ok, amely a kutyák halálát okozza, a májbetegség. Szerencsére a halál megelőzhető azáltal, hogy tanulunk a betegségról és arról, hogyan előzhetjük meg.
Az ötödik ok, amely a kutyák halálát okozza, a májbetegség. Szerencsére a halál megelőzhető azáltal, hogy tanulunk a betegségról és arról, hogyan előzhetjük meg.
Mivel a rüh egy bőrbetegség, a legtöbb gazda azt gondolná, hogy nem is igazán veszélyes. De a rühfertőzés rosszabbá is válhat és további, másodlagos fertőzések jelenhetnek meg.
A kutyatulajdonosok számára nem idegen fogalom a kutyák hasmenése, és nagyjából tudják, milyen formában jelentkezik. Viszont a hasmenés igazi okait, és különböző fajtáit igen kevesen ismerik.
A felfúvódás életveszélyes állapot, mely általában idősebb, 7 éves és annál idősebb kutyáknál jelenik meg. Bármilyen kutya felfúvódhat, de a fajtatiszta egyedek esetében sokkal gyakoribb, mint a keverék kutyáknál.
A fonalférgek olyan élősködök (paraziták), amelyek a kutyák vékonybelében élnek, és a bélben lévő testnedvekkel, illetve bélszövettel táplálkoznak. Érdemes erre figyelmet fordítani, mivel a férgek igen veszélyesek lehetnek a kutyákra nézve.
A tünetet okozhatja ütésből eredő belső sérülés, de akár fertőzés is. Ha a madárka székletének állaga az egészségesnek megfelelő, akkor "B" vitamin-os itatás, esetleg meleg helyre való elkülönítés hozhat eredményt. Az éjszakai repkedésből keletkezett sérülések 2-5 wattos éjjeli fény alkalmazásával elkerülhetők.
Ez a faj viszonylag nagyobb mérete miatt könnyebben tartható együtt halakkal, mint a manapság igen elterjedt red cherry garnéla (Neocaridina sp). A garnéláknál egyébként általában igaz az, hogy külön akváriumban sokkal jobban látjuk őket, sokkal szebb színeiket mutatják, sokkal nyugodtabban viselkednek, mint halak mellett, ezért tartásukat elsősorban külön számukra berendezett akváriumban javaslom. Természetesen, aki a "halas" akváriuma élővilágát szeretné változatosabbá tenni, az is megteheti, ebben az esetben a faj mellé békésebb, kistestű halfajokat lehet társítani (dél-amerikai sügérfélék pl. általában kizárva). Az akvárium méretére nem tudnék különösebb ajánlást mondani, ha külön akváriumuk van, akkor egy egész kis akváriumban (akár 15-20 literes) is szép kis közösséget lehet kialakítani, ha halakkal tartjuk, akkor feltehetően azokhoz van igazítva az akvárium mérete, és ez határozza meg a tartható garnélák számát, tehát a "mekkora akváriumban?" kérdésre nem tudok sajnos egzakt választ adni.
Fűtési szezonban megfigyelhető, hogy a malacok több szőrt hullatnak, mint máskor. Emellett a szőrhullást okozhatja valamilyen parazitás fertőzés (atka, gomba), érdemes lenne kicsit tüzetesebben átvizsgálni az állatkát, hogy nincsenek-e rajta sebek, esetleg kisebb kopasz foltok. Másrészt idősebb tengerimalacoknál a szőrhullás már lehet a kor vele járjója is.
Kezdő tengerimalac-gazdi koromban én is próbálkoztam a pórázon sétáltatással, de bevallom, nem volt nagy sikerem. A végén egyszerűen már nem volt szívem a malacra adni a hámot, mert olyan keservesen próbálkozott kibújni belőle. Ebből okulva, és ezen túl is azt tudnám mondani, hogy a tengerimalacok rendkívül stressz-érzékeny állatok (gondoljunk csak arra, hogy összerezzenek, bármilyen idegen hangra), nem kellene őket kitenni ennek a megpróbáltatásnak. Másrészt ha a pórázt arra használná, hogy kivigye az állatkák legelészni a kertbe (nekem annak idején ez volt az elképzelésem a pórázzal kapcsolatban), inkább javaslom a karám felállítását. Erre alkalmas akár a ketrec teteje is, de kereskedelmi forgalomban kaphatók különböző rácsok is, amivel be lehet keríteni a legelésző tengerimalacot. Utcára kivinni a malacot pedig azt gondolom, elég nagy stressz lenne egy ilyen kicsi állatnak.
Kapható olyan macskaajtó, amelyet a macska nyakörvére szerelt chip vezérel. Azaz, csak akkor nyit, ha a saját macskánk közelít az ajtóhoz. Idegen macskák előtt zárva marad.