3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Ha a papagáj hozzá van szokva hosszabb repülésekhez és így tapasztalható (hallható) a szörtyögés, akkor kóros is lehet, ugyanis idült jellegű légzőszervi elváltozásoknál előfordulhat a légzsákokban lerakodott és onnan felszakadozó váladék okozhatja ez a tünetet, főleg ha a repülés után "elerőtlenedik" is. Viszont ha nem szokott sokat röpködni, néha-néha "kiszabadul" és így hallható a szörtyögés, nem tekinthető kórosnak. Ezek alapján aggasztónak találja az állapotát állatorvossal vizsgáltassa ki alaposan.
Hullámos papagájok egészen szélsőséges hőmérsékletek között is meg tudnak élni, de ehhez az kell, hogy fióka koruk óta ki legyenek téve a hideg vagy a meleg hőmérsékletnek, illetve egy hosszú és fokozatos szoktatás szükséges. A megfelelő odúra viszont mindig szükség van. Felnőtt madarat, akit azelőtt csak lakásban tartottak nyugodtan ki lehet tenni nappalra már tavasszal is (ha jó idő van, tehát kb. 20-25 fok) és persze nyáron. Nagyon figyelni kell azonban arra, hogy ne kerüljön szeles, huzatos helyre (megfázhat!!), és mindig legyen árnyékos terület is a kalitkában, hogy el tudjon bújni a forró napsugarak elől. Nyáron kis fürdető tálkát is célszerű kirakni, mert sok papagáj imád fürdőzni. A nyári meleg éjszakákat is kint töltheti, persze ügyelni kell az esetleges macska vagy egyéb ragadozók támadására, viharokra stb.
Jó tartási körülmények esetén nálunk a nimfapapagájok általában 15-18 évig élnek. Néha azonban "matuzsálem korú", 19-25 éves példányokkal is találkozhatunk. Bővebben itt: Nimfapapagáj, akár évtizedekre is a társad lehet
Elképzelhető, hogy valami rossz élmény érte, azért csíp újabban. A papagájok nevelése nagyon-nagyon sok türelmet és gyengédséget igényel, egy hirtelen mozdulat, vagy bármi amitől megijedhet, hosszú időre hátráltathatja a szoktatást. A kézhez szoktatás menete egyébként: kézből etetés - hassimogatás - ujjra ültetés - fejsimogatás, stb. De mindez nagyon hosszú időt és türelmet igényel.
A tenyésztést kb. 9 hónapos korban ideális elkezdeni, kb. ekkorra lesznek tenyészérettek a hullámos papagájok. Ha ekkorra sem raknak tojást annak számtalan oka lehet (pl. nem megfelelő tartás (odú!, kalitkaméret, hőmérséklet, nyugalom), takarmányozás (ásványi anyagok, vitaminok), párválasztás, stb.).