3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Látatlanban nem tudok véleményt mondani az amputáció szükségességéről, de ha valóban egy régebbi idegsérülés miatt vonszolja a lábát a kutya (nem áll a talpára), akkor gyakran csak ez a megfelelő megoldás. Három lábon egy fiatal kutya úgy megtanul járni, hogy sokszor észre sem veszik, hogy nem négy végtagon közlekedik az állat. Egy három lábú kutya nem érzi magát rokkantnak. A lényeg, hogy ne legyenek fájdalmai. Szívszorítóbb, ha a sérült lábát vonszolja a földön. Ha mégis bizonytalannak érzi magát, keresse fel a legközelebbi ortopédiai szakrendelést, melyekről itt tájékozódhat: http://www.kisallatortopedia.hu/allatorvostagok Hirtelen sántít a kutyád? Keresztszalag szakadás?
Az Ivermectin hatóanyaga szinte azonnal kifejti hatását, amint felszívódik a bőrön át. Diagnosztizált fertőzések esetén a kezelést kb. 2-3 hét múlva kell megismételni a kikelő lárvák elpusztítása céljából. Ettől kezdve 2- 3 hónapig védettséget kap a madár, ekkor kiürül a szermaradvány. Ismételni csak akkor kell, ha a fennáll a visszafertőzés esélye(új madarak érkeznek, vadmadarakkal találkozik). Megjegyzem a torokatka elhelyezkedését tekintve nem túl szerencsés helyen van a kezelés hatékonyságának szempontjából. Nem szükséges ilyen esetben a második kezelés, mivel a torokatka elevenszülő, de sajnos esélyes, hogy nem is hat rá a gyógyszer. Piretroid tartalmú vegyszer( többen számoltak be sikeres kezelésről az un. "Bogáncs" spray használatával, de tudomásom szerint ez ma már nem kapható) bepermetezésével 1-2 kezeléssel hatékonyan írtható, de a gyengébb gazdaállat is belehalhat, különösen, ha túl nagy mennyiséget kap egyszerre. A külső használatra készített vegyszer felületi sérülést okozhat a nyálkahártyán, illetve nagyban károsíthatja a májat, ezért májvédőt(máriatövis kivonat) kellene lágyeleségen, vagy fecskendőben bejuttatni. Ha a papagáj megeszi a máriatövis magot, akkor kezelés előtt és azt követő két hétben kb.10%-ban kellene a magkeverékbe bekeverni. A további kezelések előtt, a torokatka jelenlétét diagnosztizáló orvoshoz vissza kellene menni kontrollra, hátha eredményes volt a "csepp"-el történő kezelés. Pár éve még kapható volt az un. Paramectin elnevezésű cseppentő, aminek hatóanyaga az Ivermectinéhez hasonló, de összeségében hatékonyabb volt, így a torokatka kezelésre is pozitív visszajelzések jöttek egzótás ismerőseinktől. Viszont sokkal több mellékhatással járt, például mi madárparkban is több egzotikus fürjfaj egyedének elhullását okozta.
Kedves Szabina! Az ok sajnos nem teljesen tisztázott. Én általában idős hörcsögöknél figyeltem meg. Óvni kell a kiszáradástól, gyakorta ilyenkor vissza tudja "húzni". A kamillatea segít megakadályozni a fertőződést is, kissé kezdetleges módszer, de házilag sajnos nem sokkal több tehető. Ha tudja, vigye el egy szakértő állatorvoshoz. Kívánom a legjobbakat! Üdvözlettel: Rózsa Nikoletta (Nitta)
A madár tünete lehet idegrendszeri(például bakteriális fertőzésből visszamaradó tünet), vagy fizikai sérülésből adódó is. A kereskedésbe kellene visszavinni, mivel "hibás teljesítés" történt, vagyis tudva, vagy tudatlanul egy beteg madarat adtak el. Amennyiben a kereskedő önként nem vásárolja vissza, úgy meglehetősen bonyodalmas procedúrára számíthat, mivel állatorvosi igazolásra lesz szükség, hogy a madár problémája már a megvásárlás előtt keletkezett. Ezzel már jobb belátásra térítheti a volt tulajdonost, mivel az igazolás birtokában egy esetleges jogi kérdésben is pozitív bírálatra számíthat. Más kérdés, hogy meddig kíván az ügyben "elmenni". Az általános tapasztalat, hogy az emberek nem vállalják a pereskedést egy ilyen jellegű probléma esetén, még sokkal nagyobb értékű állatok vásárlásakor sem. Sajnos sok a tisztességtelen kereskedő és tenyésztő, aki csekély haszon fejében is gátlástalanul szabadul a beteg állatoktól. Ezeknek az embereknek a száma a gazdasági válság óta sajnos rohamosan növekszik, a károsultak számával egyetemben, akik sokszor pereskedés helyett ugyanilyen módon igyekeznek megszabadulni a beteg madaraktól. Fentiek alapján csak azt tudom javasolni, amennyiben a kereskedés nem veszi vissza a madarat, úgy hagyja őket párban, hamár a hím, úgyis vonzódik a tojóhoz(prevenciós élősködő mentesítést és székletmintából való baktériumtenyésztést, azért javasolnék). A kereskedésben meg hagyhat egy bejegyzést a vásárlók könyvében(ha ezt megtagadja a kereskedő, úgy erről egy levelet írjon az illetékes jegyzőnek). Ezzel az eljárással, ha a problémáját nem is oldotta meg(bár nagy eséllyel érkezhet fogyasztóvédelmi kötelezvény a hibás teljesítés korrigálására)mindenképp csökkenteni fogja a károsultak számát, legalábbis az adott állatkereskedés szintjén.
emlős betegség!! Nem. Üdv