3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
A legkisebb kutyafajtaként a chihuahua-t ajánlanám mint Magyarországon "beszerezhető" fajtát. Ez a fajta 1-2 kg súlyú, hosszú és rövidszőrű változatban létezik.
Levelét elolvasva a következőket tanácsolnám: 1. Mivel a kutya húsevő állat, így szüksége van a szervezetének az állati eredetű tápanyagokra. Tehát húst és/vagy húskészítményeket is kell adnunk. 2. Annak ellenére, hogy vitaminokkal ellátjuk alaposan, többféle hiánybetegség (esszenciális aminosavak, zsírszegény táplálás miatt zsírban oldódó vitaminok hiánya) fejlődhet ki olyan kutyák esetében, amelyek csak rizs- gyümölcs diétán élnek. 3. Egy idő után a "diétás" étrend miatt a hasznos bélflora megváltozik, így ha másmilyen táplálékhoz jut az állat, rögtön különböző emésztési zavarok (hasmenés, hányás, gyomorégés tünetei) jelentkeznek. 4. Egészséges és nem diétán élő kutyáknál is tapasztalni elég sokszor a fűrágást. Ez nem betegség jele, hanem nekik is szükségük van bizonyos mennyiségű növényi rostra. Ezek után a tanácsiam: 1. A diétás étrendhez apránként kellene főtt, zsírszegény fehérhúst keverni úgy, hogy fokozatosan emelve a hús mennyiségét 2-3 hét alatt kb. fele-fele arányban hús és rizs-zöldség legyen a napi adagja. Ez idő alatt folyamatosan adni a tejsav baktériumos készítményeket és kivárni a bélflóra normalizálódását. 2. Egy másik lehetőség: Manapság szinte minden állatorvosnál vagy az állatpatikákban beszerezhető könnyen emészthető, komplett diétás tápok etetése is megoldást jelenthet a probléma megszüntetéséhez. (Eukanuba EVD, Hill´s, Royal Canine Diet) 3. Ha az általam javasolt otthoni " barkácsolás" nem segít, akkor már arra kell gondolnunk, hogy valamelyik emésztőenzim hiányosságával állunk szemben, amit laboratóriumi vizsgálatokkal ki lehet deríteni és gyógykezelni. Ezeket a vizsgálatokat (széklet- és vérvizsgálat) az ön állatorvosa is elvégezteti a speciális laborban.
Kutyája étrendjéből valószínűleg hiányoznak a rostos anyagok, így a legelése teljesen természetes, sőt hasznos dolog. A fű ugyanis rostos anyagokkal egészíti ki a táplálékot, összefogja a béltartalmat és elősegíti, hogy végighaladjon a bélcsatornán. Az emberekhez hasonlóan, a kutyák számára is hasznosak a rostos anyagok, csökkentik a bélbetegségek kockázatát. Bizonyára azt is megfigyelte, hogy kutyája nem ötletszerűen legel, hanem egy-egy meghatározott fű-, vagy gyomfajtát keres erre a célra. Valószínűleg a lédús, friss, harmatos növényeket és nem az elszáradt, elöregedett hajtásokat kedveli. Javaslom, hogy kutyája étrendjét 1/3 arányban egészítse ki reszelt sárgarépával és apróra tördelt salátalevéllel, melyeket azonban feltétlenül bioboltból, vagy biopiacról szerezzen be.
Lehet, hogy a kutyájának láza van, de az idegrendszeri tünetekkel nem jár. Valószínűleg az altatás viselte meg, mindenféleképpen ajánlatos egy vérvizsgálatot végeztetni, (máj-, vesefunkció) és átmenetileg antiepileptiform gyógyszereket adni neki, ha egyébként a lelet negatív.
A szukáknál ajánlatos egy tüzelést megvárni és utána ivartalanítani, de ez ebben az esetben nem járható út. Az ivarérettség kb. 6-12 hónapos kor között jelentkezik (fajtától függően), amely élettanilag az első tüzelést jelenti. Szerintem kb. 2 hónapja van az ivartalanításig. Természetesen vemhes állatot is lehet ivartalanítani, de ez nagyobb és drágább műtét, hiszen a méhet is el kell távolítani.