3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
A kérdésre nem egyszerű válaszolni, hiszen jó lenne, ha rendelkeznénk információval arról, hogy a sikló korábban is kapott egyszerre (egymás után) két egeret, vagy ez az első alkalom. Másrészt volt-e az egerek között méretbeli eltérés, valamint lényeges az is, hogy korábban is ugyanarról a helyről szerezték be a zsákmányt, tehát nem történt-e takarmányváltás. Az alapos kórelőzmény mellett azonban a részletes fizikális klinikai vizsgálat sem nélkülözhető, ezért célszerű elvinni a gabonasiklót a kezelő állatorvosához. A kígyóknál egyébként a táplálék visszaöklendezését sok minden egyéb mellett kiválthatja a nem megfelelő környezeti hőmérséklet, egyéb stressz-faktorok, takarmányváltás, az emésztőcsatorna nyálkahártyájának izgalma.
Igen, előfordul Campylobacter törpenyusziban is. Különböző változatai akár betegséget is okozhatnak.
Ha lakásban tartanék macskát, én biztos nem engedném ki, mert így legalább nem fertőződne meg macskaaids-szel (FIV), leukózissal (FELV) és társaival, ami az életébe is kerülhet. Ezenkívül autó sem üti el és egyéb baleset sem érheti. És lakásban is szépen és boldogan eléldegél egy cica. Másrészt, ha kiengedi, akkor érdemes rábízni az ismerkedést a környékkel és a környék lakóival. Ehhez ők jobban értenek! :)
Ha különzárni nem szeretné őket, akkor a hím egér ivartalanítását javasolnám. Ez azonban a kis tesméretet és a "mikrosebészeti" módszereket figyelembe véve meglehetősen kockázatos és nem is olcsó beavatkozás.
Mivel korlátozás hiányában megdöbbentő gyorsasággal szaporodnak a macskák, és ráadásul egy több éve kijáró, esetlegesen tüzelő nőstény lázasan hívogatja a kandúrokat, akik nemcsak a hangjára, de jellegzetes ivari szagára is mindenfelől odarajzanak, ezért nagy a valószínűsége, hogy a cicán korábban elvégeztették a ma már rutinműtétnek számító ivartalanítást. A macskák fonálférgek és galandférgek okozta fertőzöttségének megelőzésére és kezelésére alkalmas a Vitaminthe paszta (Gyártó: Virbac), adagja 0,5 ml paszta / testtömeg-kilogramm. A Banminth Katze (Gyártó: Pfizer) paszta esetén, amely a macska legtöbb, gyomor-béltraktusban élősködő fonálférge ellen hat (tehát galandféreg-ellenes hatása nincs!), 1 injektor tartalma egy felnőtt macska kezelésére elegendő, általános adagja: 1/4 injektor / testtömeg-kilogramm. Mindkét esetben az ajánlott dózist egyszerre kell szájon át beadni, a szükséges adagot a nyelv hátára nyomjuk. Megállapított fertőzés esetén (féregízek (főtt rizsszemek) a bélsárban, esetleg kifejlett férgek ürülése), a kezelést 2 hetes időközzel kétszer kell elvégezni. Mivel az újrafertőződés gyakran előfordul, ezért az állatokat célszerű negyedévente (3 havonta) kezelni.