3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
A tarka színváltozatot nem a könnyebben felismerhető ivarjegyek jellemzik. A világos naracssárga pofafolt általában tojó ivarú nimfát jelez, bár ebben igen nagy eltérések lehetnek az egyes madaraknál. A faroktollazat fonákoldalának keresztcsíkozása szintén tojóra utal. Amennyiben a madár túl van a második vedlésén, vagyis úgy egy év körüli, vagy idősebb, akkor egy viszonylag biztos támpont az un. ausztrál sáv vizsgálata, ami szárny fonákoldalán, szárnytollanként egy, vagy több sárgás színű petty szabályos sorát jelenti a tojó madaraknál, míg a hímek szárnyának belső oldala pettyezettségtől mentes.
Ez súlyos vitaminhiányra utal, ha már nem is mozog az nem jó jel. Állatorvos vitamin injekcióval talán még segíthet, de sok jóra ne számítson. A másik állatra is ráférne. A teknősöknek is szüksége van a speciális UV fényre és melegre napi 10-12 órában, ez lámpákkal megoldható. Etetésre a legalkalmasabb a kis méretű fagyasztott hal és csiga, a boltokban kapható szárított rákot és más műkajákat csak kiegészítőnek adja. Keressen hüllőkre szakosodott szaküzletet ott mindent beszerezhet amire az állatoknak szüksége van és szaktanácsot is kaphat.
A különféle internetes fórumokon sok mindet javasolnak. Ezek jelentős részére igaz a "kibicnek semmi sem drága" mondás. Ha előírt mennyiségben alkalmazta a spot on készítményt, akkor a gyártó által is javasolt 3 hét elteltével történő ismétlés optimális. Ha nincs visszafertőzési lehetőség, mint új, más díszmadarakkal, vadmadarakkal való érintkezés, akkor az is lehet, hogy soha többé nem lesz szükséges újabb kezelés. A szaruban élősködő atkák lábtünetét tényleg "meszes láb"-nak nevezik. 24 óra elteltével a sterilizált környezetbe visszaengedhetők a madarak, pár hétig rendszeresen ellenőrizze őket és környezetüket, hogy időben észlelje, ha esetleg megjelenne kikelt petékből az újabb generáció.
A lakásban tartott papagájos vedlési ideje meglehetősen rendszertelen, mértéke változó. Ha csak kihullottak a tollak és nincs más tollazati rendellenesség, mint a szárnytollak kihullás, ciszták a bőrön, göbök az új tollakon, akkor a tollazat rövidesen újrafejlődik. A faroktollak elvesztésének még egy jellemző oka lehet, amennyiben a madár helyváltoztatás céljából rendszeresen a kalit rácson mászik repülés helyett. Ilyenkor a tollak folyamatosan letöredeznek, helyváltoztatás nélkül nem oldódik meg a probléma.
Nem tudok látatlanban segíteni. Feltétlen vigye el őt állatorvoshoz!