3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Hiába látta a cicát eddig 2 állatorvos, ha nem jutottak vele el odáig, hogy legyen biztos diagnózis. Pedig e nélkül nem lesz érdemben semmi változás, marad az egyik napról másikra való kicsit jobbá tétel. Azt, hogy kihez kellene fordulni, így nem könnyű megmondani, de mindenképpen olyan állatorvoshoz, aki jól ért a macskákhoz (kisállatokhoz), és van ezen a téren sok-sok tapasztalata. Az is tény, hogy ha mégis találnak valakit, akihez el lehetne vinni, ismét sok vizsgálat vár a cicára. És persze ez pénzbe (esetleg sok pénzbe) is fog kerülni. A szüleinek kell eldönteni, hogy mit akarnak, mit tudnak, ill. mit tehetnek meg. Nem írta, hogy hol laknak, így nehéz ajánlani helyeket, ahová lehetne fordulni. Általánosságban azt tudom írni, hogy Budapesten a SZIE ÁOTK klinikáján talán kiderülhetne, hogy mi a valós problémája a cicának.
Száj-garatüregbe bele kellene nézni. Ha az és a vérlabor is rendben van, akkor a probléma inkább pszichés/viselkedésbeli. Úgyhogy mindenképpen keressen fel egy állatorvos kollégát...
Kedves Petra! Én inkább azt javasolnám, hogy ne tegye ki a hosszú repülőútnak (költöztesse a barátjához). Az utat egyébként a cicák (relatív) jól szokták bírni, bár ez egyedi, az állat természetétől is függ...
Üdvözlöm! A kép alapján szerintem darakór! ez egy egysejtű parazita. Akvarisztikai üzletekben vegyen darakór elleni szert és emeljen a hőmérsékleten!
Ha egyéb tünet nincs, ami betegségre utalna(borzolt tollazat, pihegés, hasmenéses széklet), akkor az ülőrudak cseréjével, különböző magasságokban elhelyezésével érdemes próbálkozni. Az ülőrúd vastagsága minimálisan akkora,hogy a madár legfeljebb 2/3 részben érje át az ujjaival. Más rúd inkább 1/3 részben átérhető, vagy vastagabb legyen. Ezzel a stabil kapaszkodás, a karmok megfelelő koptatása és a lábujjak tornáztatása is megoldható. A rúd anyaga lehetőleg természetes faág legyen, aminek rágcsálása csőrkoptatásra is megfelel. Mivel a madarak a lehető legmagasabban szeretnek éjszakára felülni, így az egyik ág a kalit tetejéhez közel legyen elhelyezve. Ha ennek ellenére még mindig csőrrel kapaszkodik éjszakánként, akkor nem az ülőrudakban volt a hiba. Egyéb tünet híján, egy sajátos, de ausztrál papagájoknál nem túl ritka szokása alakult ki.