3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
1. Valósznű félrenyelt a cica, de a leírás alapján azonnal ki is köhögte, főleg ha azóta nincs semmilyen tünete. (Félrenyelés után tüdőgyulladás alakulhat ki, ha tüdőbe is jut a félrenyelt anyag. Ennek komoly tünetei vannak: teljes elesettség, étvágytalanság, magas láz, köhögés, prüszkölés, törmelékes orrfolyás, reszelő, érdes légzés.) 2. Cicáknál az ivarzási időszak a megvilágított órák számának növekedésével veszi kezdetét. Itt a tavasz, változik a napéjegyenlőség, várhatóan kezdődik az ivarzás ismét a cicánál. A mesterséges megvilágítás is befolyásolja az ivarzási periódust, tenyésztők gyakran 12 órás megvilágítást alkalmaznak annak érdekében, hogy a nőstények folyamatosan aktív periódusban legyenek.
Macskáknál a tüsszögéssel járó betegségek kivétel nélkül fertőző eredetű, vírusok által okozta és ezek szövődményeként jelentkező bakteriális megbetegedések. A saját, lakásban tartott macskáját ne engedje a kóbor és beteg állatok közelébe. A betegség úgy is képes terjedni, hogy az ember érintkezik egyik másik állattal és/vagy egy ugyanazon közös udvarban járnak-kelnek az állatok.
A kérdése második felével kezdeném a válaszomat. A kistestű kutyák, mint ahogy a havanese is, általában hamar befejezik a "testi fejlődést". 8-9 hónaposan elérik azt a méretet, ami a fajtájukra jellemző felnőtt kori méretük. A mozgással kapcsolatban: nincs egy előírt és követendő szabály a kutya mozgatását illetően. Minden kutyát kell vinni sétáltatni, még azokat is, amelyek udvarban laknak. Napi egy órás sétára és gazdival való csavargásra minden kutyának szüksége van. Az egy másik kérdés, hogy a séta közben kifulladásig futtatja-e vagy nem. Ennek nem vagyok híve. A kutyák mozgásigénye a fajtájuktól, koruktól és egészségi állapotuktól függően más és más. Ha télen keveset mozogtak a kutyák, akkor tavasszal kezdetben csak laza séta legyen és később, ahogy a kondijuk erősődik, lehet futni velük és futtatni őket.
A fogságban tartott állatoknál nagyon fontos szerepe van annak, hogy mit adunk nekik enni, hiszen ez nagyban befolyásolja az életüket. A mocsári teknős egyáltalán nem igényes állat. Mivel a magyar időjárást is kibírja, így akár kint is tarthatjuk (akár télen is, ha minimum 1 méter mély a vize). De ha lakásban tartjuk, akkor sem igényel nagyon vízfűtést, mivel 15°C-on is nagyon jól érzi magát. Számára a legideálisabb hőmérséklet 18-25°C között van, de a fiatalabbakat 20-25°C között érdemes tartani. Elsősorban állati eredetű táplálékot eszik, de néha azért a növényeket is megcsipegeti. A legfontosabb kérdés, hogy mit adjunk nekik enni. Íme egy lista a szóba jöhető ételekről: Állati eredetű ételek: - piros vagy fekete szúnyoglárva - vízibolha - tubifex - lisztkukac - szöcske - tücsök - pók - kisebb halak (lehet élő - pl. guppi -, fagyasztott, szárított vagy liofilizált) - ez talán a legfontosabb, mivel tele van a teknősök számára fontos vitaminnal és alig van benne zsír - csiga, vízicsiga ("tálalás" előtt jól mossuk meg, a keményebb héjúakat pedig törjük fel) - garnéla - marhaszív-darabok - csirkemáj Az állatkereskedésekben lehet kapni mindenféle szárított halat, garnélát, rákokat, sőt hangyatojást is. A szárított halat ajánlani tudom akár főfogásként is (de azért adjunk előtte valamilyen vitamint is!), amikor nem akarunk a teknősöknek "igazi" halat adni (mert pl. aznap nem akarjuk kitisztítani a terráriumot). Azonban a többivel nagyon vigyázni kell, mert sok tartalom nincs bennük. Adhatunk nekik, de csak valami laktatóbb kiegészítéseként, a változatosság kedvéért. A teknősök szívesen esznek még lisztkukacot is, bár ennél is vigyázni kell - akár a szárított kajáknál -, mivel nem tartalmaz minden, a teknős számára fontos vitamint. Így ezt is csak kiegészítésként adjuk nekik vagy valamilyen vitaminkészítménnyel együtt. Viszont a lisztkukacnak nagyon magas a fehérjetartalma, ezért nagyon tápláló a teknősök számára és értékes anyagokat lehet nyerni belőle. Növényi eredetű ételek: - spenót - saláta - banán (héjától azért válasszuk el) - kivi - narancs - földiszeder - alma (csak a húsos termést adjuk a teknőseinknek, mivel a héját nagyon nem tudják megenni) - barack - ananász - ribizli - szőlő - paradicsom - káposztalevél - sárgarépa - mindenféle vízinövény (ha telepítünk a medencéjükbe, mindenképpen számolnunk kell a növényállomány megfogyatkozásával)
A műtét után a friss seb védelme érdekében ráragasztott "ragtapaszt" nem tanácsos idejekorán leszedni. Ha a ragasztott anyag légáteresztő kötszer, akkor akár 7-8 napig is rajta maradhat az állaton. Viszont a sima Leukoplasztot vagy ahhoz hasonló anyagot tanácsos leszedni 2-3 nap múlva és átragasztani légáteresztő kötszerrel. De ez ügyben a műtétet végző orvost kérdezze, akár telefonon. Biztosan szívesen segít.