3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
A legkisebbre növő nyuszit a holland törpenyulak között lehet megtalálni, de ezen fajon belül is vannak eltérések. A nagyon-nagyon lekicsinyített egyedek sokszor hordoznak magukban genetikai vagy más betegséget, ami együtt öröklődik a mini mérettel. Ezért óvatosan kell választani társat, hiszen nem mindig a legkisebb a legegészségesebb. A holland törpenyulak nagyon kedves és szép nyuszik, és a közepes vagy a fajtájához mérten nagyobbacska egyed is kicsire nő a többi fajtához képest, viszont egészségesebb és hosszabb életet lehet nekik jósolni. Ha az alomszámot nézzük, akkor azt mindenképp tudni kell, hogy a törpenyulaknál igen ritka a nagy utódszám. Míg a házinyulak 5-12 utódot hoznak a világra, addig a törpenyulaknál az 5-6 utód soknak számít. Olyan tenyészetből érdemes választani, ahol az anyanyúl nem idős, kettőnél nem többször ellették egy évben, és ahol a kölykök között nincs és nem is volt nagy elhullási arány vagy fejlődési rendellenesség.
Az ultrahangos rágcsálóriasztó jó lehet a patkányok távoltartására, csak úgy kell elhelyezni, hogy a nyulaktól megfelelő távolságra legyen, hogy ne zavarja őket. A probléma megoldásához azt kellene tudni, pontosan honnan jönnek a patkányok, hol van a búvóhelyük, és valóban ők tizedelik-e az állományt. Érdemes a fialásnál az anyanyulakat biztonságosan elkeríteni vagy áthelyezni egy olyan helyre, ahová a patkányok nem jutnak be. Érdemes kipróbálni a villanypásztor használatát, vagy ami még hatásosabb, egy kotorék eb vagy ebek tartása, hiszen e kutyafajtáknak a vérükben van a patkányok megfogása vagy távoltartása.
A farok bőrének kismértékű hámlása normális. Ha ez a folyamat hirtelen jelentkezett és eddig ez nem volt észrevehető, esetleg erős bőrhámlásról van szó, ami viszkető érzéssel és/vagy kisebesedéssel, elszíneződéssel jár, betegségre utalhat. Ebben az esetben érdemes megmutatni az állatorvosnak, mert kezelésre szorulhat a bőr.
Jó tartási körülmények mellett előfordulhat a téli szaporulat is. Az újszülött nyusziknak az első pár napban 30-35 fokra van szükségük, ezt követően 25-30 fok lesz a hőmérsékletigényük. Fészekrakáskor az anyanyulak igyekeznek úgy kialakítani a fészket, hogy ez a hőmérséklet meglegyen. Érdemes hőmérővel ellenőrizni a területet, amikor az anyanyúl is bent tartózkodik a fészekben.
Sajnos a patkányok idős korukban daganatosodásra hajlamosak. Érdemes lenne mintát vetetni az új daganatból, hogy milyen indulatú, és ezután mérlegelni a műtéti lehetőséget. Vannak olyan daganatok, amelyek akár két hónap alatt kiújulhatnak, és ha ilyen gyorsan növekednek, akkor biztosan problémát fognak okozni.