3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Valószínűleg az ivarzási tünetek felfüggesztésére írtak elő a cicának ilyen tablettát, helyes adagolás mellett nem hinném, hogy vemhes maradhat, azonban figyelembe kell venni, hogy helytelen adagolás esetén a cica ivarzó lehet és vemhesülhet is, ezért pontosan tartsuk be az adagolási előírást!
Több cikket is olvashatsz a témáról a Haziallat.hu-n, lásd az alábbi linkeket!
A 3. szemhéj előesése alapvetően azért következik be, mert kisebb-nagyobb fokú dehidráció (folyadékvesztés) kapcsán a szemgolyó mélyebbre süllyed a szemgödörben, melynek kapcsán a a szemgolyó kevésbé támasztja a 3. szemhéjat, ezért az előrecsúszik. A 3. szemhéj gyulladásától eltekintve nem önálló betegségről, csupán tünetről van szó, amely arra utal, hogy valami probléma van az állattal (pl. napokig nem táplálkozott és ivott rendesen), vagy valamilyen betegség következtében legyengült a szervezete. Tehát egy olyan tünetről van szó, ami "indikátorként" működik. Ezért azt javaslom, hogy - azon túl, hogy próbálják meg jól tartani eleséggel és vízzel, és persze szeretettel - mutassák meg a kezelő állatorvosnak, nincs-e a tünetek hátterében valamilyen betegség is. Sajnos az elkóborlás, a kóbor macskákkal való - nemritkán durva - találkozás lehetőséget ad különböző fertőző betegségek "beszerzésére", melyek között több gyógyíthatatlan is van (FIP, leukózis, immunhiány betegség). Szerencsére nagyobb a valószínűsége, hogy csupán kimerültségről, 2 napos éhezésről, szomjazásról van csak szó. De az ördög nem alszik. Úgyhogy irány az állatorvos!
A macskabajusz letöredezésnek okát nagyon nehéz (sok esetben lehetetlen) kideríteni. Legtöbbször a hosszú szőrszál szokásosnál másabb (gyengébb) szerkezete áll a háttérben, aminek leginkább genetikai okai vannak. (Egyes fajmacskákban nagyon gyakori jelenség.) Ha kijáró életmódot folytat, sokszor kerülhet olyan helyzetbe, ami a bajusz szálak sérülését okozza. Az sem lehetetlen, hogy a full extrás ellátás ellenére valamilyen anyagból hiányt szenved. Nagyon alaposan kellene utána járni a dolognak, vérvétel, szőrminta vizsgálat, stb..
Hogy a malacok meddig képesek szaporodni, az eléggé változó. A nőstény korát tekintve szerintem nem érdemes kísérletezni. Kétféle megoldás képzelhető el. Az egyik a hím ivartalanítása, amely ma már rutinműtétnek számít. A másik (kicsit kényszermegoldás), hogy a terráriumot kettéválasztja egy ráccsal, amelyen keresztül a malackák látják, érzik, hallják egymást.