3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
A leírtak betegség tünetei (talán "hiánybetegség"). A pontos diagnózis kialakítására keressen fel egy állatorvost.
Mennyit mozog a kutya? Mennyit sétál? Mennyit fut? Most nem a kerti játékra gondolok! Mennyit foglalkoznak vele? A német juhász munkára termett! Rendkívüli a munka- és mozgásigénye. Ha nincs elég dolga, elunja magát. Egy unatkozó kutya pedig megpróbálja felhívni magára a figyelmet. Javaslat: amikor a kutya a háztetőn vonyít vagy ugat, le kell loccsantani egy pohárnyi vízzel - majd rögtön elfordulni tőle és arrébb menni. Ennek célja, hogy kizökkentse a kutyát a viselkedésből, meglepődjön és abbahagyja, amit csinált. Ha újra rákezd, ismét le kell loccsantani és ismét - nagyon fontos - el kell fordulni és elmenni onnan. Ha ilyenkor a gazda után szalad a kutya, semmi baj, hiszen abbahagyta a vonyítást-ugatást. De fontos: nem szabad ilyenkor azonnal megsimogatni. Várni kell pár percet,majd magunkhoz hívni és amikor odajön és ránk figyel, akkor megsimogatni, ezzel megdicsérni. A dörgéstől való félelméről kicsit időigényes (hosszasabb) következetes terápiával le lehet szoktatni. Nagyon sikeresek és tartósak ezek a viselkedésterápiák - egy kis energiabefektetéssel hosszú évekre megkönnyítik a kutya és a gazdi dolgát. Amennyiben ehhez további segítségre van, telefonszám a szerkesztőségben elkérhető. (info@haziallat.hu)
Az állatok is szépen alkalmazkodnak a változott helyzethez és megtanulnak a beteg lábbal élni, de hátrányt mindenképpen jelenthet a szabadban. Valószínűleg több veszélynek is ki van téve egy ilyen süni és a táplálékszerzés is mehet nehezebben ez a gyógyulás mértékétől is függ. Látatlanban nehéz biztosat mondani. Giliszta helyett lisztkukacot és gyászbogárlárvát kell neki adni azt nagyon szereti. Mindenképpen a szabadba lenne a helye ez így van, azonban keresni kellene egy másik állatorvost aki megnézni azt a lábat mi a helyzet vele. Esetleg felkeresni az állatkertet ahol van hozzá értő, és ha nem is lehet vissza engedni a fajtársaival élhetne. Azt javaslom ezt minél előbb meg kellene tenni, a téli álom előtt.
A kutyát mielőbb el kell vinni egy epilepsziavizsgálatra és egy általános orvosi kivizsgálásra (fogakat is ellenőrizni). Ha minden fenti vizsgálat eredménye negatív, végig kell gondolni, hogy volt-e a családban bármilyen változás az elmúlt időszakban, közvetlenül azelőtt, hogy a kutya viselkedése megváltozott? Például: haláleset, új kutya, új gyerek, új szomszéd, költözés, betegség vagy hasonló? Ha volt, mi történt konkrétan? Ezen információk birtokában tudok pontosabb segítséget nyújtani.
igen, de csak mértékkel