3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Ez normális állapot. 5-6 hónapos korukban váltják a szemfogaikat, és ez a tejfogak kiesésével jár.
A kiváltó okot kell megszüntetni. A kutyák rendszerint azért szöknek meg, mert a kinti világ érdekes és jó. Lehet büntetni, amikor kimegy, de ez a megoldás azért nem igazán jó, mert a kutya ilyenkor valószínűleg rendszeresen jó élményben részesül és erről csak úgy szoktatható le, ha az esetek 100%-ában büntetjük. Ha csak néha kapjuk rajta, néha viszont nem (pl. amikor nem vagyunk otthon), akkor a kutya újra és újra meg fogja próbálni. A kutya ezen szokásán változtathatunk, ha rendszeresen elvisszük sétálni és alaposan lefárasztjuk. Attól, hogy a kutyánk kertben él, ugyanúgy szüksége van a kinti környezetre. Azonban a legegyszerűbb megoldás (és legköltségesebb is): erősítsük meg a kerítést, oly módon, hogy a kutya ne tudjon kimenni és gyakran sétáltassuk!
A kb. 3 óra, általánosságban minden 8 - 16 hetes kutyára igaz, de sok múlik a táplálék és folyadék felvétel rendjén és mennyiségén, no és nem utoló sorban a szobatisztaságra szoktatás hatékonyságán. A napi 3 sétálás elegendő, de a csak napi 3 alkalommal a természetes környezetben való ürítés biztosítása és a csak napi 3 alkalommal való foglalkozás, játék, tanítás - a kezdeti hetekben kevés. A kölyök és fiatal kutyától illózió elvárni, hogy egyszer napközben 8 - 10 óráig, egyszer pedig éjszaka 6 - 8 óráig ne ürítsen !!! Ajánlom figyelmébe, Jean Coppendale: Kölyökkutyák (Alexandra) című könyvét
Mindenekelőtt jó előre tisztázni, hogy a sürgős segítség kérésnek nem ez a módja!! Gyanítom, hogy az állatnak van kezelő állatorvosa (nem csak azért, mert ez kötelező manapság), aki - ha mást nem - az oltásait beadta. Ilyenkor őt kell telefonon megkeresni, vagy - a nem közelben lévő állatorvosok közül - valakit felhívni (ki tud-e jönni, vagy tudja-e fogadni a beteget). Ha ő éppen nem tud segíteni, minden bizonnyal tud ajánlani másik állatorvost. Nem győzöm újra meg újra leírni, hogy állatainkkal kapcsolatban ugyanúgy kell eljárnunk, mint családtagjainkkal (gyerek, szülő, testvér, stb.). Mert felelősséggel tartozunk értük. Mégpedig már büntetőjogi felelősséggel is. A fialás normál körülmények között probléma mentesen zajlik le. De vannak esetek, amikor nem. Ezért a fialás várható időpontjára tekintettel a minimum az, hogy felvesszük a kapcsolatot egy állatorvossal, aki szükség esetén segítséget tud nyújtani ebben az időszakban. Ha közel van, ha távol. A távolság ebben az esetben nem mentőkörülmény! Ha pedig nem megoldható, hogy az állatorvos menjen ki (nehéz ellés esetén amúgy is jobb, ha műtő közelben van az állat), akkor a fialó állatot kell az állatorvoshoz vinni. Azaz: problémásnak látszó esetben autóba kell ülni, és el kell vinni a legközelebbi szolgálatban lévő állatorvoshoz az állatot. A vemhesség alatt hozzáértéssel kell tartani, kezelni a vemhes állatot, hogy a fialás minél simábban menjen. A nem megfelelő előkészítés elhúzódó elléshez, fájásgyengeséghez, ezen keresztül a magzatok elhalásához is vezethet, az anyaállat toxikózisáról, kimerüléséről nem is beszélve. Ilyenkor a fialás elhúzódhat, ezzel veszélybe sodorva a magzatokat és az anyát is. Ekkor már csak a szakszerű állatorvosi beavatkozás, szükség esetén a császármetszés segíthet. Szerencsés esetben az anyaállat néhány óra alatt kicsit kipiheni magát, és folytatja a fialást. Ilyenkor azonban lényegesen nagyobb a magzatelhalás veszélye. A fájásgyengeségre, elhúzódó fialásra nincs házilagos segítség!
A kutya viselkedése valószínűleg az emberként való kezeléséből, elkényeztetésből, neveletlenségből, a hiányzó hierarchikus falkasorrendből ered. Ezek kezelésére megoldására egy helyszíni megfigyelés és felmérést követően jó hatékonyságú tréning módszerek vannak. A csitítás továbbra sem fog eredményre vezetni ! Az én kérdésem: az ajtó melyik oldalát kaparja a kutya ? Mind a két lehetőségre vannak tréning módszerek a leszoktatáshoz, - csak különbözőek.