3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
A társ tollának tépkedése lehet az agresszivitás, a társ el nem fogadásának a jele, de ha "jól kijönnek", akkor vitaminhiány, esetleg parazitás fertőzöttség lehet az oka. Állatpatikában kellene venni vitamincseppeket, olyan is létezik, ami kifejezetten tolltépés ellen van. Ha ezután sincs változás, megmutatnám őket állatorvosnak. Esetleg kézhez lehet őket szoktatni (szerintem maximum kézre-ülést lehet elérni), de nagyon hosszú, türelmes munka kell hozzá!
Az emberi fogyasztásra való zabpehely (persze a natúr, nem a cukrozott!) szerintem tökéletesen megfelel erre a célra.
A szőrhullás alapvetően védtelenséget, az életerő csökkenését jelenti és többnyire a következő okokra vezethető vissza: - érzelmi stressz; félelem és menekülés, bosszúság, aggódás, bizonytalanság; - alkati rendellenességek; - táplálkozási hiányosságok (vitamin-, ásványianyag-, nyomelem-hiány); - krónikus szervi megbetegedések (hasnyálmirigy, máj, gyomor, bél, vese); - gombás fertőzöttség; - fertőző betegségek; - belső, vagy külső parazitózisok; - pajzsmirigy, mellékvesék vagy ivarmirigyek okozta hormonzavarok; - mérgezések (gyógyszer eredetűek is); - kipufogógáz-terhelés. Az esetében a hasmenést fontos kísérő tünetként értékelem. Tanácsom a kiváltó okok felderítése, tehát a kutya mielőbbi alapos állatorvosi vizsgálata. Mindenesetre a kiegyensúlyozott, változatos étrend a sima, fénylő szőrzet biztos alapja. A csalánból vagy mezei zsurlóból készült teák elvileg támogatják a szőrzet anyagcseréjét, de ezek alkalmazását is csak az alapos állatorvosi vizsgálat eredményeinek birtokában javasolhatom.
A leander mérgező növény. Nehéz elképzelni, hogy deguk milyen módon férhetnek hozzá. Ha már megtörtént a baj, azonnal állatorvoshoz kell fordulni!
A táplálásra a jó minőségű kölyöktápok (Royal Canine, Eukanuba, Hill´s, Biomill, Acana, Flatazor) a legalkalmasabbak. Ezek száraz tápok és az előírás szerinti mennyiségben kell neki ezeket adni. Németjuhász lévén nem szabad spórolnia a táp minőségén, mert a fajta egyébként is mozgásszervi bajoktól terhelt, ami fokozottabban jelentkezhet, ha nem megfelelő a kölyökkori táplálás!!! Fontos még a kalciumkiegészítő tabletták adagolása (Pet-Phos, Cal-D-phos, FeliCavit), melyek a csontnövekedéshez kellenek. Közvetlen érintkezést még nem javasolok nagy kutyákkal, mert egy oltás még nem ad elegendő védettséget. Nem biztos, hogy a kerítésnél való találkozás jó ötlet, ha megoldható, ki kell küszöbölni.