3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Ami a sebet illeti, a lábvégen, gallér nélkül valóban nehezebb a sebgyógyulás, de meg fog gyógyulni, ne aggódjon. A betadin jó választás, érdemes mindig etetés, vagy séta, játék előtt alkalmazni, hogy eltereljék róla a kutya figyelmét, így nem nyalja le azonnal. Ami a szalagszakadást illeti, nem teljesen világos, hogy melyik szalag sérüléséről van szó, de a hátsó láb miatt feltételezem, hogy a térdízületben található keresztező szalag szakadására vonatkozik a gyanú. Talán valóban érdemes megvárni a lábvég teljes gyógyulását, hogy a sántaság marad-e. Amennyiben az ún. fióktünet kiváltásával keresztező szalag szakadás állapítható meg, az valóban nem gyógyul magától, és javasolt a probléma sebészi megoldása.
A tüzelés az oka, úgyhogy feltétlen az ivartalanítást javasolnám. Ivarzás még eltarthat, és ez idő alatt nem végezhető el a műtét, tehát két lehetőség marad: megvárják a tüzelés végét, és akkor, vagy pedig gyógyszeresen elnyomják, és azután ivartalaníttatják.
A papagájok minimális helyszükségletét az határozza meg, hogy kiterjesztett szárnnyal pár csapást meg tudjon tenni a két ülőrúd között. Ez egy barátpapagáj esetében kb. 40cm-es kalitszélesség és kb. 60cm-es hosszúság. A kalitmagasságnak kisebb a jelentősége, a kis alapterületű, de magas ketrecek alkalmatlanok a papagájtartásra. Tenyésztő elérhetőségét inkább magánlevelezésben kérdezze meg, óvakodjon az önmagukat "tömjénező", interneten "nyomuló" viszonteladóktól.
A teknős párzószervét láthatta. Csak akkor kell vele állatorvoshoz fordulni, ha előesik, és a teknős nem tudja visszahúzni.
Kedves yotsee! A korai és késői ivartalanítás mellett is szólnak érvek és ellenérvek. Sok kérdés érkezett már hozzánk e témában, a linkekre kattintva olvashatja a szakértői véleményeket. Üdvözlettel, Dr. Háziállat