3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Mielőtt bármelyiküket is lecserélné, próbálkozzon azzal, hogy egy időre egymáshoz közel, de külön kalitkában helyezi el, majd egyre növekvő időtartamra, de felügyelettel, időnként össze-összeengedi őket.
Mindenképpen az életkornak megfelelően kell kiválasztani a tápot. Vegyesen érdemes a száraz és a nedves formákat adni. Az arány szinte mindegy, mert a beltartalmi értéke a fontos.
Ha egy állat vagy annak kölyke betegeskedik, akkor azonnal szakemberhez kell fordulni, pontosabban állatorvoshoz kell vinni, mert csak így enyhíthetünk a szenvedéseiken és így lehet esélyük a gyógyulásra-életben maradásra! A macska tüzelését elsősorban viselkedéséből lehet megállapítani: hangos, néha fájdalmasnak tűnő nyávogás, nyivákolás, földön-fetrengés, dörgölőzés, ami bepárzás után rögtön megszűnik.
A leírt tünetek alapján nem elsősorban antibiotikumokra lenne szükségük a teknőceinek. Hasonló tünetek leggyakrabban (pontosabban mindig!) Kalcium/D-vitamin anyagcserezavar/hiány miatt alakulnak ki és ezt injekciós készítményekkel lehet eredményesen kezelni, főleg ha időben szakemberhez kerül az állat. Ennek hiányában viszont szinte biztos pusztulásra van ítélve a teknőc.
Természetesen a legkönnyebben kézzel felnevelt papagájokat lehet megszelídíteni, illetve, ha elég fiatalon kerülnek hozzánk. A párban tartott madarak sokat foglalatoskodnak egymással és kevésbé igénylik az ember társaságát, közelségét, mintha egyedül lennének. Ezért hosszabb kicsit a kézhez szoktatás időszaka. Nem lehetetlen viszont! A lényeg a sok-sok türelem(!!), nyugalom és így szép lassan megszokják a gazda közelségét.