3491. Álvemhesség kutyáknál: hogyan ismerjük fel, mit tehetünk?
A szuka kutyákat (és nőstény macskákat is) sokszor saját ösztöneik vezetik félre. Mit tehetünk gazdiként az álvemhesség ellen?
A szuka kutyákat (és nőstény macskákat is) sokszor saját ösztöneik vezetik félre. Mit tehetünk gazdiként az álvemhesség ellen?
A csigákat mindannyian nagyon szeretjük, esős időben is odébb tesszük őket, nehogy rájuk lépjen aki legközelebb arra jár. De ki gondolta volna, hogy ők is meggmenthetik a mi életünket?
Hortobágyi madarászok egy szibériai partimadárfaj, a hegyesfarkú partfutó (Calidris acuminata) kóborló példányát figyelték meg szerdán, egy vizes élőhelyen.
Valószínűleg ez az a ház, amit nagy eséllyel vehetünk meg anélkül, hogy nem terheljük magunkat halálra jelzáloggal.
Öt aprócska krokodilbébi látható a Fővárosi Állat-és Növénykert pálmaházának egyik oldalszárnyában kialakított „krokodil oviban”. Az állatok alig több, mint egy hetesek, az anya és az apa (Panni és Öcsi) a tavon lévő Krokodilházban láthatóak.
Feltétlen állatorvosi vizsgálatot igénylő eset! Többféle probléma lehet: többek között heregyulladás vagy daganat. Keressen fel egy kollégát!
A kis állatkák valószínűleg apró páncélos rákok, és táplálékmaradványon valamint egyéb bomló dolgokon tenyésznek. Halakkal való behordozásuk ritka, inkább növényekkel vagy élő planktonnal szokott bekerülni. El kell kerülni a túletetést, illetve a rothadó dolgokat mielőbb ki kell venni, ha vissza akarjuk szorítani őket/nem akarjuk, hogy túlzottan elszaporodjanak. Kis számban jelenlétük semleges az akváriumban. Kiegyensúlyozott és jól gondozott akváriumban ritkán szaporodnak el. (Ui.: nem tudom milyen halakat tart, de a fentebb említett hőmérséklet nagyon ritkán indokolt, javaslom, ellenőrizze a halai hőmérséklet-igényét!)
Nagytestű kutyáknál gyakran előfordul a növekedési szakaszban a nem megfelelő táplálás következtében (túlzott energia bevitel) sántaság. A tünetet több betegség is okozhatja. A pontos diagnózis felállításához mindenképpen keresse fel állatorvosát aki elvégzi a szükséges kiegészítő vizsgálatokat (röntgen).
Nem ritka probléma hüllők vedlése során, hogy a lábujjakon, farokvégen a bőr nem válik le rendesen. Ez idővel rászárad a végtagra, és elhanyagolt estben vagy többször megismétlődve a végtag / farok elhalását is okozhatja. Kialakulásában legtöbbször valamilyen tartástechnológiai hiányosság szokott szerepelni, elsősorban az alacsony páratartalom. Száraz környezetben a régi bőr nem képes kellően megpuhulni, és az állat nem tudja levedleni azt. A rászáradt bőrt először fel kell puhítani (pl. átmenetileg nedvesebb talaj biztosítása) majd óvatosan el kell távolítani (pl. csipesz segítségével). Minél régebben tart a probléma, annál nehezebb a kezelése is. Amennyiben az otthoni kezelés nem eredményes, javasolt hozzáértő állatorvoshoz fordulni.
Kedves Állatbarát! Min. másfél méterszer egy méteres ketrecre van szükség, de mozgásigényüket csak a lakás teljes birtokba vétele illetve a kerti kint lét elégíti ki. Ketrecben akkor legyenek, ha másként nem oldható meg a tartásuk. A lakásban élő deguk szürkületkor és hajnalban a legaktívabbak, de éjszaka is fent lehetnek. Szoktatás kérdése, mikor mozgékonyabbak. Üdvözlettel: dr. Varga József